A Magyar Nukleáris Társaság éves tudományos szimpóziuma idén Budapesten kerül megrendezésre. A részletes program a beérkező előadás összefoglalók alapján kerül összeállításra. Szeretettel várunk minden érdeklődőt.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) jogelődje, a József Nádor Mű-szaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretei között 1939-ben kezdte meg működését a Mér-nöki Továbbképző Intézet. „Az Intézet célja: a gyakorlatban működő mérnökök tudományos to-vábbképzése előadások, előadássorozatok, tanfolyamok és laboratóriumi gyakorlatok révén, egy-részt – a műegyetemi tanulmányok kiegészítéseképpen – az elmélet és gyakorlat mindenkori leg-újabb fejlődésének megismerése, másrészt a különleges szakismereteknek megszerzése céljából.” – olvasható a Hivatalos Közlöny, 1939. augusztus 15-ei számában.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét, az 1635. május 6-án Pázmány Péter esztergomi érsek által Nagyszombat városában alapított (jezsuita irányítású) egyetemet Mária Terézia 250 éve, 1769. július 16-án Királyi Magyar Tudományegyetemmé nyilvánította, állami irányítás alá vonta.
Most érkezett a fájdalmas hír: 72 éves korában hosszabb betegség után elhunyt Dr. Koblinger László, aki 1998-2000 folyamán volt társaságunk elnöke.
A HBO Csernobilról szóló filmsorozata sokak figyelmét újra ráírányította az atomenergiára. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója 06.25-re sajtóbejárást szervezett Paksra a fenti címmel. 32 újságíró megtekintette a karbantartó és gyakorló központot, a védett vezetési pontot, jártak a blokkvezénylői és reaktorcsarnoki látogató folyosón.
Az eseményen egyebek közt előadást tartott és 5-6 tv stábnak, újságírónak rövid interjúkat adott Cserháti András MNT elnök is.
A főmenü utolsó eleméből elérhetőek kategóriánként a könyvekre, szaklapokra és kiadványokra vonatkozó ajánlóink. A bevezető tartalom Sipos László Józseftől (Üzemeltetői szakcsoport tag) származnak. Ezeket igyekszünk folyamatosan bővíteni.
1969.04.14-én megalakult a Német Nukleáris Társaság (Kerntechnische Gesellschaft, KTG).
Bármi is a német atomenergetika jövője, az elmúlt 50 év a német tudomány és technológia egy fényes korszakához tartozott. A KTG a fél évszázad egyik lényegi szereplője, formálója a szakma és társadalmi kapcsolatok terén.
A közgyűlésre vonatkozó összehívási szabálynak megfelelően kerül meghirdetésre a Közgyűlés programja. Kérjük, figyelmesen olvassa el a csatolt két Meghívót!
Az MNT éves, nyilvános Közgyűlését, 2019. május 20. (24.)-én tartjuk. A Közgyűlést a KFKI 26. épület 1. emeleti konferenciatermében tartjuk (1121 Budapest, Konkoly Thege út 29-33.), délután 14:00 (15:00) órai kezdéssel. A közgyűlés során szakmai előadást tart Osvay Károly, „Koherens iongyorsítás ultrarövid lézerimpulzusokkal – egy lehetséges út a transzmutációhoz” címmel.
A Magyar Nukleáris Társaság is rendkívül fontosnak tartja, hogy a csernobili atomerőmű-baleset ne merüljön a feledés homályába. Azonban a témában megjelenő cikkek sokszor valótlan tényeken alapulnak, hibásan fogalmaznak, sőt rossz adatokat tartalmaznak a katasztrófát illetően. A média sokszor túlzóan, hatásvadász módon, az emberi félelmet és rettegést felhasználva, akár szándékos félelemkeltéssel, kattintásvadász célzattal mutatja be a történteket és a baleset következményeit. E tekintetben az idei évforduló sem különbözik.
1959. március 25-én a budai hegyekben az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében (KFKI) üzembe helyezték a tudományos kutatásokat szolgáló első hazai atomreaktort. A Budapesti Kutatóreaktor (BKR) ünnepélyes átadására 1959. április 30-án került sor, jelenlegi üzemeltetője az MTA Energiatudományi Kutatóközpont. A reaktoron azóta két átfogó korszerűsítést hajtottak végre, teljesítményét a kezdeti 2 MW-ról először 5, majd 10 MW-ra emelték. A reaktor a második rekonstrukciót követően 1993 novemberében kapta meg az 2023-ig érvényes üzemeltetési engedélyét.
© Copyright 2019 MNT | MAGYAR NUKLEÁRIS TÁRSASÁG. OLDALTÉRKÉP
