Könyvek

A tematikus könyveinket Sipos László József (Üzemeltetői szakcsoport tagja) ajánlásával mutatjuk be:

A magyar marslakók titka

Kicsit több, mint száz évvel ezelőtt Pest néhány belvárosi kerületében megannyi magyar zseni született. Róluk, a későbbi amerikai kollégáik által csak „marslakóknak” nevezett tudósok és közgazdászok pályafutásáról és szédületes karrierjéről Marx György fizikusprofesszor is írt A marslakók érkezése című kötetében. E mű kivételes erővel hatott a műszaki alapvégzettséggel is rendelkező Kopátsy Sándor közgazdászra, olyannyira, hogy „olvasói napló” írásába kezdett, azt kutatva, minek is köszönhették e nagy formátumú kutatók a kitűnő minősítéseiket, a kiválóságukat és a rendkívüli eredményeiket, illetve mi is volt a szerepe ebben a társadalmi helyzetüknek.

„Nem ismerek példát arra, hogy a tudományok történetében annyi jelentős egyéniség szülessen egy időben és egy helyen. Ez nem volt véletlen. Ehhez a történelmi és társadalmi körülmények összejátszására volt szükség” – foglalja össze Kopátsy Sándor, hazánk egyik legismertebb közgazdásza, miért fogott hozzá, hogy feltárja a két világháború közötti budapesti magyar tudósok páratlan mértékű, a tudományos világ élvonalába történő kirajzásának okát. Ez a „titok” ellenállhatatlan erővel ragadta meg őt, és a tőle megszokott lendülettel nyomozta ki elemzésében a „marslakók" titkának nyitját.

Kopátsy Sándor mindig is a sokoldalúságra törekedett, így a világhírű magyar marslakók életútjait is ennek megfelelően, szélesebb perspektívából vizsgálta. Számos társadalmi, gazdasági tényezőt összevetve, a következőket emelte ki: ebben az időben több pesti iskola is a világ legjobbjai közé számított és e géniuszok ott is kitűntek kivételes tehetségükkel; a középiskolai matematika- és a fizikaoktatás magas színvonala több kultuszminiszterünknek volt köszönhető; a magyar fizika- és matematikaoktatás világhírét, kétségbevonhatatlan nemzetközi sikereit Eötvös Loránd alapozta meg, majd Kármán Tódor, Fejér Lipót, továbbá a rendkívül népszerű Öveges József tanár úr teremtette meg, és tanítványaikként sok száz középiskolai és egyetemi tanár építette tovább.

E nagy elmék ugyanakkor szinte kivétel nélkül nemcsak pestiek, hanem zsidók is voltak. Az USA-ba történő kivándorlásukra pedig azért került sor, mert Magyarországon nem volt lehetőségük tudományos munkára, és mert idővel nemcsak hazánkból, hanem Európából is menekülniük kellett. Kopátsy Sándor – Fejtő Ferenc Magyarság, zsidóság című könyvéből merítve inspirációt – arra is vállalkozott, hogy tisztázza a magyar zsidók és nem zsidók közti feszültségeket. „Életem egyik nagy célja valósulna meg ugyanis azzal, ha ezt a problémát a nyugvópont felé lehetne elindítani” – hangsúlyozta könyvében, mondván, ezt követeli meg a magyarság jó lelkiismerete is.

A kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány és a Pallas Athéné Könyvkiadó révén, a Kopátsy Sándor életműsorozat keretében mi is megismerhetjük A magyar marslakók titka című művet, így a méltán népszerű szerző hitvallását: csak akkor válhatunk dicsőségre termett néppé, ha a tudásból akarunk naggyá lenni.

A marslakók életútja a mai fiatalok számára is erős üzenettel bír: a tehetséggel párosult tudás korunkban már nemcsak a legnagyobb öröm és a legbiztosabb anyagi alap, de útlevél is a világhírhez.

Végül néhány fontos infó a szerzőről: Kopátsy Sándor (1922-2020) hazánk egyik legismertebb közgazdásza, pályája több mint ötven évet ölelt fel. Ennek során dolgozott a Pénzügyminisztériumban, volt a Beruházási Bank igazgatóhelyettese, az 1968-ban létrehozott Pénzügy-kutatási Intézet alapítója és első igazgatója. 1992 és 1998 között a Privatizációs Kutatóintézet kuratóriumának tagja, majd 2010 után Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter tanácsadója. Mindig is fontos volt számára az ismeretterjesztés, amit jól bizonyít az 1968-1973 közötti népszerű televíziós animációs sorozata, amelyben Kopátsy Sándor, mint Dr. Agy ismertette az új gazdasági mechanizmust.

„Ez a sugárzás nem ismer határokat”

Az ukrajnai Csernobilban, 1986. április 26-án történt a bélkés cél atomenergia felhasználás, nukleáris bázisú villamosenergia-termelés mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon létesült erőmű IV. blokk reaktorában bekövetkezett folyamat nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek. A nukleáris baleset Európa-szerte komoly – bár máig vitatott mértékű – egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspolitikájában is komoly működési zavarokat okozott. Az események máig a magyar katasztrófaelhárítás és a tömegtájékoztatás bohózataként/tragédiájaként élnek a hazai köztudatban.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár (ÁBTL) és a Kronosz Könyvkiadó közös gondozásában megjelent „Ez a sugárzás nem ismer határokat” – Dokumentumok a csernobili katasztrófa magyarországi következményeiről című kötetben a csernobili erőmű-balesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratok találhatók. Az erőműről, a baleset okáról és lefolyásáról ma már széles körben hozzáférhetőek az információk, viszont a korabeli magyar hivatalos szervek által keletkeztetett iratokat, melyek megvilágíthatják a baleset magyarországi reakcióit és hatását, eddig még csak részletekben publikálták. Cseh Gergő Bendegúz, Haász Réka, Katona Klára, Ring Orsolya és Tóth Eszter szerzők ezt a hiányt igyekeztek pótolni úgy, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött vonatkozó iratanyagból készült válogatást a pécsi kiadó révén közreadják.

Hevesy György – Tudomány határok nélkül

Hevesy György (1885-1966) Budapesten, egy kikeresztelkedett jómódú magyar zsidó család (édesapja: Bischitz Lajos, édesanyja: Schossberger Eugénia) ötödik gyermekeként született. Felmenői között kereskedőket, birtokosokat és gyárosokat találunk. Jelentős felfedezések és találmányok fűződnek nevéhez a fizika, a kémia, a geológia, a biológia és az orvostudomány területén. Felfedezte a hafniumot, nukleáris elemző módszereket dolgozott ki, a nevéhez köthető a röntgenfluoreszcencia-analízis kidolgozása és az izotóp-szétválasztás, valamint a nukleáris medicina mint tudományág alapjainak lefektetése. Korának számos neves tudósát ismerte személyesen, többekkel dolgozott együtt, többekhez fűzte szoros barátság. Hevesy György a XX. század egyik legnagyobb tudósa volt – ezt ismerték el, amikor 1943-ban „az izotópok nyomjelzőként való alkalmazásáért a kémiai folyamatok vizsgálatában” indoklással kémiai Nobel-díjjal tüntették ki.
A világ számos egyeteme választotta díszdoktorává, a Royal Society tagja lett, és megkapta a Copley-érmet, amire különösen büszke volt. Ez utóbbiról nyilatkozott: „A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de nem így van. Negyven-ötven kémikus kapott Nobel-díjat, de csak tíz külföldi tagja van a Royal Societynek, és ketten (Niels Bohr és Georg von Hevesy) kaptak Copley-érmet.”
Az Akadémiai Kiadó és Doba Dóra szakszerű fordítása révén immáron magyar nyelven is olvashatjuk Siegfried Niese (1932-2021) német vegyész által 2009-ben készített Georg von Hevesy – Wissenschaftler ohne Grenzen címet viselő, német nyelvű életrajzot. A vaskos Hevesy György – Tudomány határok nélkül c. kötet bemutatja Hevesy György vegyészmérnök, radiokémikus, akadémikus, egyetemi tanár tudományos eredményeit és azokat a sokszor nehéz körülményeket, amelyek között ezek születtek. A radiokémia a radioaktív sugárzások kémiai anyagokkal kiváltott reakcióit vizsgálja. A radioaktív sugárzásnak három fajtája ismert: alfa-sugárzás, béta-sugárzás és gamma-sugárzás, melyek kölcsönhatási keresztmetszete és ionizációs képessége eltérő. A szerző számos részletet idéz Hevesy György tudós levelezéséből, melyekből egy olyan ember portréját ismerhetjük meg, aki a legnehezebb időkben sem vesztette el humorérzékét, és nagy tisztelettel tekintett az embertársaira is.

Országos Szilárd Leó fizikaverseny 2017-2022

Egy immáron 1998 óta, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. mindenkori vezetőinek támogatásával töretlenül fejlődő, országos tanulmányi verseny név-választása meghatározhatja a jövő természettudósainak motivációját is. A 125 éve Budapesten, Spitz Leóként született tehetséges és szorgalmas fiatalember – sokat köszönhetve pesti tanárainak – később fizikusként, biofizikusként nemcsak jelentős felfedezésekkel járult hozzá a XX. század első felének formálásához, de a béke elkötelezett híveként kiérdemelte az „emberiség lelkiismerete” megnevezést is.

A XX. század történelem-formáló tudósainak elképzelt csoportképén, az előkelő első sorban Albert Einstein (1879-1955) Nobel-díjas elméleti fizikus, Neumann János (1903-1957) matematikus, a digitális számítógép elvi alapjának lefektetője, Enrico Fermi (1901-1954) Nobel-díjas fizikus, Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas fizikus, a világ első reaktormérnöke, Paul Dirac (1902-1984) Nobel-díjas fizikus, a relavisztikus kvantummechanika alapegyenletének megalkotója, Teller Ede (1908-2003) atommag-fizikus, feltaláló, Max Planck (1858-1947) Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika megalapítója, Hevesy György (1885-1966) Nobel-díjas vegyész, a hafnium felfedezője, a radioaktív jelzőrendszer kifejlesztője és Werner Heisenberg (1901-1976) Nobel-díjas fizikus társaságában látható Szilárd Leó (1898-1964) fizikus, feltaláló, a nukleáris láncreakció első felismerője is. Kicsit szűkítve a létszámot: Pakson, az atomerőmű Tájékoztató és Látogató Központ előtti parkban, a két Nobel-díjas, Wigner Jenő és Hevesy György mellett Teller Ede, Neumann János és Szilárd Leó együtt „beszélget” és szólnak a látogatókhoz Farkas Pál szobrászművész „Paksi disputa” c. kompozíciójában.

A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) kiemelt feladatának tekinti a nukleáris kultúra fejlesztését, így a közelmúltban a MNT gondozásában jelent meg a méltán népszerű Országos Szilárd Leó Fizikaverseny 2017 és 2022 közötti hat évben kitűzött feladatainak és azok megoldásainak gyűjteménye. E könyv immáron a negyedik a sorban. Az első az 1998-2004 közötti, a második a 2005-2010 közötti, a harmadik a 2022-2016 közötti időszak eseményeit dokumentálja.
A verseny teljes történetéről, a megjelent kiadványokról bővebb infó a https://www.szilardverseny.hu/ internetes linken található. A most ajánlott könyv megrendelhető Magyar Nukleáris Társaságtól, a tarsasag'at'nuklearis.hu e-mail címre küldött levélben.

Hazalátogatott Wigner Jenő

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) elődjét a Mathematikai és Physikai Társulatot 1891-ben Eötvös Loránd (1848-1919) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár alapította abból a célból, hogy hazánk matematikusait és fizikusait összefogja. A II. világháború után e szervezetből a matematikusok a kiváltak, és megalakították a Bolyai János Matematikai Társulatot, a 130 éve alapított Társulat felvette alapítója nevét. Az ELFT közvetlen jogutódként ma is összefogja a fizikát hazánkban művelő kutatókat és fizika-tanárokat, és felvállalta a tehetséggondozás jelentős feladatát is. E célok mentén, az ELFT gondozásában jelent meg a Hazalátogatott Wigner Jenő című mű.

„Ezt a könyvet 42 szerző írta. Olyan oktatók, kutatók, tudós professzorok, nukleáris szakemberek, intézményvezetők, akik Wigner Jenő (aki elsőként ötvözte a magfizikát a technikával az atomenergiatermelés érdekében) hazalátogatása során találkoztak vele, fogadták őt, szervezték programjait, és az archív dokumentumok alapján beszámoltak a találkozás élményeiről.” – olvasható az ajánlott kötet előszavában.

Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas magyar-amerikai fizikussal 1976-ban találkozhattak először itthon a tudományos közéletünk képviselői. Budapesten tartott előadást az elméleti fizika, a kvantummechanika és az atomenergia-felhasználás világhírű szakembere. Tudásával, szerénységével mindenkit lenyűgözött, és egyúttal fel is lelkesített. Ezt követően még 1983-ban és 1987-ben látogatott haza. 2017-ben rendezett kétnapos „Wigner 115” logójú konferencián azok emlékeztek vissza e látogatásokra és Wigner Jenő személyére, akik korábbi útjait szervezték, itthon kísérték, találkoztak vele, és akikkel beszélgetett.

E kötetben a szerkesztők összegyűjtötték az e konferencián elhangzott előadások, emlékezések anyagát is. A hazai nukleáris szakma e nívós művel tiszteleg a világ első reaktormérnöke emléke előtt, aki méltó példaképe lehet korunk ifjú kutatóinak és mérnökeinek egyaránt.

Nukleáris jogi ismeretek I-II. kötet

Napjainkban az energetika immáron társadalmi üggyé vált, a közbeszéd része. Nemzetközi szervezetek hoznak hatásvizsgálatot nélkülöző döntéseket, avagy jó esetben átgondolt, így kiérlelt irányelveket és ajánlásokat. Ezen külső feltételekre és az országok egyedi adottságaiból adódó ellátási gondokra reagálva a kormányok rendeletekkel igyekeznek szabályozni, a hatóságok pedig felügyelni a bonyolult energetikai folyamatokat. Sajnálatos módon, a független harmadik fél által nem minősített, un. energetikai szakértők is kifejthetik véleményeiket, így a fél-igazsággal terhelt világunkban az energiát fogyasztó emberek széles rétege nehezen igazodik el. A megfontolásra váró természettudományos alapokon nyugvó intézkedések, így a műszaki, gazdasági és jogi szempontból egyaránt megvalósítható, hosszabb távon is gazdaságos megoldások keverednek a rejtett lobbiérdekekkel és a realitást nélkülöző egyéni vágyakkal. A műszaki kérdésekkel foglalkozó szakembereknek is be kell látniuk, hogy a társadalomtudományi ismeretekre is szükségük van. Most csak néhány példát említek: közgazdaságtan, pedagógia, kommunikáció és jogi-engedélyezési ismeretek. Ma az energetika – ezen belül a nukleáris bázisú energiatermelés – fejlődése is rohamosan gyorsul, a kapcsolódó tudomány-területek rendkívül kiszélesednek, így fontos feladat az energetikai gondok azonosítása, az összefüggések és kapcsolatok helyes megállapítása.

A „Nukleáris jogi ismeretek” címet viselő kétkötetes szakkönyv a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) támogatásával, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézet gondozásában jelent meg. Prof. Dr. Gellén Klára intézetvezető egyetemi tanár, Dr. Farkas Csamangó Erika egyetemi oktató és Molnár Szabolcs energetikai mérnök, az MMK Energetikai Tagozat alelnöke által szerkesztett mű közvetlenül hasznosítható alapismereteket nyújt mindazoknak, akik a nukleáris energiatermelés területen dolgoznak, vagy tevékenységük kapcsolódik a gazdasági, hatósági és jogalkalmazói területeihez.

E szakkönyv nem csak a jogászok, hanem a műszaki szakemberek (üzemeltetők, karbantartók, tervezők, szakértők, felügyelők stb.) részéről is érdeklődésre tarthat számot. A nukleáris energia békés célú felhasználására vonatkozó, jelentősen változó szabályozási környezet széleskörű hazai és nemzetközi joganyagot foglal magában, különös tekintettel a nemzetközi kötelezettségekre valamint az Európai Uniós szabványajánlásokra is támaszkodó előírásokra és biztonsági garanciákra. A szegedi „Nukleáris jogi szakjogász szakirányú továbbképzési szak” képzéshez írott kötetek ismeretanyaga kiterjed a műszaki ismeretekre (atomfizika, energetika, sugárvédelem, környezetpolitika stb.), ágazati jogi szakismeretekre (polgári jog, közigazgatási jog), illetve speciális nukleáris jogi szakismereti témakörökre. Így e szakkönyv ismereteket nyújt az atomenergia hasznosításával összefüggő speciális jogi kérdésekről, az atomenergia előállításával, forgalmazásával, a nukleáris létesítmények építésével, üzembehelyezésével és működtetésével, a radioaktív hulladékok tárolásával, vagy egy atomerőművi beruházás megvalósításával kapcsolatos tevékenységekről is.

AGORA – Befejezetlen királyság

A Gingko Kiadó gondozásában látott napvilágot az AGORA – Befejezetlen királyság című intelligens regény, mely tudományos-fantasztikus kategóriába sorolható. Olyan kimagaslóan nagy nevek szerepelnek benne, mint Richard Feynman (1918-1988) Nobel-díjas fizikus, kutató, tudománynépszerűsítő; Leonardo da Vinci (1452-1519) festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, építész, szobrász, a reneszánsz kor legzseniálisabb elméje; Otto Rahn (1904-1939) tudós, kutató, a Szent Grál leglelkesebb kutatója és Sigmund Freud (1856-1939) neurológus, pszichiáter, a pszichoanalízis atyja.

Végh Attila magyar próza- és esszéíró művében a szereplők közötti találkozások időutazással válnak lehetővé ezért ez egy érdekes gondolatkísérlet is egyben, mely során a műszaki tudományokban is járatos szerző egy komplett rendszert alkotott meg.

„Freud kissé zavartan nyitotta ki az aprólékos munkával kidolgozott fadobozt, melynek tetejébe készítője egy különleges, legalább tíz centiméter átmérőjű, domború fekete követ dolgozott bele, és a kő alá egy homokórát faragott. Első ránézésre azt hihette az ember, hogy a mester elrontotta a homokórát, mivel abban alulról felfelé peregtek a homokszemek, de ha a készítő monogramja LDV, akkor a tévedés teljes mértékben ki van zárva.

A dobozban egy valóban nagyon réginek tűnő kézirat rejtőzött…” Leonardo da Vinci (LDV) önéletírása több mint négyszáz éven át utazik, hogy a megfelelő időben a megfelelő kezekbe kerülve segítsen megakadályozni az emberiségre leselkedő, pusztító járványt. Az Agora egy téren és időn kívül létező, különleges hely, ahol a görög piacterekhez hasonlóan összegyűlnek a kiválasztott utazók, és miközben átadják egymásnak tudásukat, észrevétlenül vagy tudatosan megváltoztatják az emberiség jövőjét. Leonardo da Vinci, Sigmund Freud, Otto Rahn, Richard Feynman, egy rejtélyes biológus és egy alig harmincéves vallástörténész összefognak, hogy megmentsék a XXI. századi emberiséget. Belátható, hogy egy ilyen különleges társaságnak sem a tér, sem az idő nem állhat útjába…

„Kicsit sajnálom, hogy elpazaroltam negyven évet a világ, az ember, a múlt, a jelen és a jövő, no meg a kvantumfizika megértésére… Elég lett volna elolvasnom ezt a letehetetlenül izgalmas, szív- és torokszorító regényt, amely minden kérdésre és aggodalomra felkavaró választ adott.” – fogalmazott Boldizsár Ildikó magyar szerkesztő, író, kritikus a könyv elolvasása után.

A marslakók érkezése – Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét

Marx György (1927-2002) atomfizikus, tudós által készített „A marslakók érkezése – Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét” című könyve először 2000-ben, az Akadémiai Kiadó gondozásában látott napvilágot. Az azóta eltelt több mint húsz, eseményekben gazdag évben sokat változott a világ, így 2022-ben a Pallas Athéné Könyvkiadó révén immáron második, átszerkesztett kiadásban jelent meg a remekmű.

Köztudott, hogy a magyar tudósok a XX. században a tudomány, a műszaki technika és a világpolitika középpontjában mozogtak. Rendkívüli eredményük a magyar nyelv szerkezetéből adódó gondolkodás-módjuknak, a hírneves pesti gimnáziumi tanáraiknak és a zaklatott történelmi hátterüknek volt köszönhető. A marslakók legendája a II. világháború idején Los Alamos-i kutatóintézetében keletkezett. Az őket nem értők azzal próbálták magyarázni a megmagyarázhatatlant, hogy a magyar származású tudósok bizonyára a Marsról jöttek. Kellő időtávlatban az akkori marslakók egyedi életszemlélete a mai olvasók és különösen a jövő generációi számára is üzeneteteket hordoznak.

A magyarság-tudatunkat is fejlesztő kötet amellett, hogy a fizikusok, matematikusok, kémikusok, informatikusok és mérnökök példátlan észjárását is bemutatja, betekintést nyújt a sorsuk alakulásába, a tudományos eredményeik hátterébe, a munkásságuk színfalak mögött játszódó eseményeibe és a korszak tudományos világának működésébe is. Megismerhetjük a nagy nevek (pld. Gábor Dénes, Hevesy György, Lánczos Kornél, Zsigmondy Richárd, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert, Kármán Tódor, Kemény János, Erdős Pál, Békésy György, Harsányi János, Lax Péter, Galamb József, Puskás Tivadar, Teller Ede, Neumann János, Goldmark Péter, Bay Zoltán, Bejczy Antal, Oláh György, Gróf András, Telegdi Bálint, Kürti Miklós és Wigner Jenő, a világ legelső reaktormérnöke) mögött rejtőző embereket. Ehhez nyújt segítséget az ismeretterjesztő tudománytörténész és tanszékvezető egyetemi tanár közvetlen stílusa, és az anekdotáin keresztül máig ható derűje, humora és optimizmusa. Példaként szolgáljon a következő gondolatsor: „Szilárd Leó sokoldalú egyéniség volt. Még arra is képes volt, hogy megértesse az amerikaiakkal a nukleáris láncreakció fogalmát. Volt azonban valami, amit még Szilárd sem tudott: autót vezetni. 1939 nyarán én is a Columbia Egyetemen dolgoztam, ott, ahol Szilárd. Egyik nap Szilárd beállított hozzám, és azt mondta: »Teller, kérem, vigyen ki autón Einsteinhez.« Augusztus 2-án kocsiba ültünk. Szilárd nem emlékezett, hogy hol nyaral Einstein. Kérdezősködtünk, de senki nem tudott segíteni. Végül egy kisleányt kérdeztünk meg: »Tudod, azt az öreg bácsit keressük, akinek hosszú lobogó fehér haja van.« Erre a kisleány útbaigazított: »Ott lakik a második házban!« Amikor bementünk, Einstein kedvesen fogadott, teával kínálta meg Szilárdot és – demokratikus ember lévén – a sofőrt is. Szilárd egy levelet húzott elő a zsebéből, ami Roosevelt elnöknek volt címezve.”

A magyar energiaszektor tanulságai

Az Akadémiai Kiadó gondozásában látott napvilágot A magyar energiaszektor tanulságai című kötet. A témakörben járatos szerzők igyekeztek összefoglalni és közreadni a hazai energiaágazat szabályozásának alakulását, a szükségszerű és néha ötletszerű, indokolt és idővel indokolatlannak minősített változásait, trendjeit a rendszerváltoztatástól egészen napjainkig.

Rátky Miklós és Tóth Máté két kiváló jogász, és az általuk felkért társszerzők azokra az alapvető kérdésekre keresik a választ a XXI. században, hogy mi az állam és mi a piac helye, szerepe az energiaszektorban, hol húzódik a határuk, mik lehetnek a piaci szereplők „jogos várakozásai” illetve hogyan teremthető meg a köz- és magánszektor helyes egyensúlya.

A mű egyrészt egy kordokumentum, hiszen a hazai energiaszektorról szabályozási oldalról nem jelent még meg átfogó könyv, pláne olyan, amely az energiaszektoron keresztül, de az energiaszektoron túl ható konzekvenciákkal mutatja be hazánk elmúlt harminc évének küzdelmeit, irányait. Másrészt az energiaszektor aktuális és örök kérdéseit is vizsgálja a szűk hazai horizonton túl, és ezeket a tanulságokat tárja most a szélesebb olvasóközönség elé. Ezek a szektorokban a hosszú távú szerződésektől a hatósági árak kérdésén át a közművek szabályozásáig mindig és mindenhol fontos dilemmák és tanulságok. Harmadrészt a feldolgozott nagyszámú jogesettel, választottbírósági ügy feldolgozásával és értő bemutatásával az iparági fókuszon túlterjedő, egyetemes tanulságokkal is foglalkozik, így az állami beavatkozás feltételeit, az állam és piac határait keresi a könyv.

A könyv egy olyan horizontot is igyekszik megnyitni, mely hasznos tanulságokkal szolgál a jogalkotástól az államigazgatáson át a cégvezetésig, így jelentős muníciót nyújtva a legújabb idők teljesen új kihívásaihoz és dilemmáihoz.

Apokalipszis SOHA – A klímakatasztrófa elmarad?

Zombori Andrea főszerkesztő és Rohánszky-Nagy Réka ügyvezető, a Gingko Kiadó alapító-tulajdonosai gondozásában immáron magyar nyelven is tanulmányozhatjuk Michael Shellenberger író és egykori PR-szakember Apokalipszis SOHA – A klímakatasztrófa elmarad? című művét. 2019-ben néhány szélsőséges környezetvédő még azt állította, hogy a klíma-katasztrófa miatt „emberek milliárdjai fognak meghalni” – ezzel növelve a lakosság, köztük számos serdülő fiatal szorongását. Ekkor a Time amerikai heti hírmagazintól a „Hero of the Environment” (A környezet hőse) elnevezést kapó, és az önmagát ökomodernistának tartó Michael Shellenberger szükségét érezte, hogy mint elkötelezett környezetvédelmi aktivista, vezető energiaszakértő és egy tizenéves lány édesapja, felszólaljon, és írásában tegyen különbséget a tudomány és fikció között. A szerző számos környezetvédelemmel kapcsolatos törekvést mutat be, melyeknek utána sorra megkérdőjelezi a létjogosultságát és sikerességét. Azt állítja, hogy nincs apokalipszis, nem is lesz soha, a klímaváltozás ténye valós, ám a média és a szélsőséges környezetvédők torzított képet festenek bolygónk valódi ökológiai helyzetéről és problémáiról. A szerző terítékén olyan fajsúlyos témák szerepelnek, mint a tűzvészek, a műanyagok, a fajkihalás, a méltányos kereskedelem, az ember mindenhatósága az élővilág felett, az energiaéhség, a fosszilis, kontra megújuló energiaforrások, valamint a szén-dioxid-kibocsátás és a húsevés problematikája. Ezen kívül rávilágít arra is, hogy a zöld eszmék néha nagyobb kárt okoznak, mint hasznot, és ugyanolyan fenntarthatatlanok, mint a jelenlegi, nem ökológiai szempontokat figyelembe vevő, természet-károsító rendszerek. A szerző állításai néhol meghökkentők, néhol vitára invitálók, mindenesetre arra rávilágítanak, hogy a helyzet korántsem annyira egyszerű vagy egyételmű, mint ahogy azt a szélsőséges természetvédők állítják. Legvégül ízelítőül – a Gingko Kiadó engedélyével – közreadok egy részletet a könyv Epilógus című fejezetéből: „Kevés dolog van, ami miatt az ember halhatatlanabbnak érezheti magát, mint egy atomerőmű megmentése. Talán azért, mert maga a nukleáris energia is halhatatlan. Ezer év múlva a jövő embere talán még mindig ugyanazokon a helyeken termel majd atomenergiát, ahol ma. A mai atomerőművek könnyen elműködnek nyolcvan évig, és ha jól karbantartják őket, és szükség esetén kicserélik az elhasználódott alkatrészeket, akár száz évig is üzemképesek maradhatnak. Cesare Marchetti írógépeihez hasonlóan, minden egyes erőmű egyre jobb lesz, amíg el nem jutunk a fúzióhoz, és elölről nem kezdjük a folyamatot. Így hát 2016 és 2020 között a világ több helyén együtt dolgoztam környezetvédő humanistákkal az atomerőművek megmentésén. És ennek meglett a hatása. Míg néhány évvel ezelőtt az atomenergiát még opcionálisnak tartották, ma már egyre inkább úgy tekintenek rá, mint ami nélkülözhetetlen a klímaváltozás kezeléséhez ( … ) Meghívást kaptam arra is, hogy nyilatkozzak a Kongresszus előtt az éghajlati tudomány helyzetéről, amit 2020 januárjában meg is tettem. Megjegyeztem, hogy az elmúlt több mint húsz évben a klímaváltozásról szóló nemzeti vita az azt tagadók és az azt eltúlzók közötti polarizált kommunikációval telt. Szerencsére úgy tűnik, hogy néhány tudós, újságíró és aktivista végre tompítani próbálja a két oldal szélsőségeit. A képviselőház Tudományos Űr- és Technológiai Bizottságának egyik tagja sem tagadta a klímaváltozást. A legtöbben azt mondták, hogy véleményük szerint valamit tenni kell a probléma kezelése érdekében. A környezeti humanizmus, úgy vélem, hogy végül győzedelmeskedni fog az apokaliptikus környezetvédelem felett, mert az emberek nagy többsége egyszerre szeretné elérni a jólétet és megtartani a természetet, nem pedig csak a természetet szeretné, jólét nélkül. Csak nem tudják, hogyan érhetnék el mindkettőt. Mert bár egyes környezetvédők azt állítják, hogy a programjuk zöldebb jólétet is fog biztosítani, a bizonyítékok azt mutatják, hogy egy organikus, alacsony energiafelhasználású és megújuló energiával működő világ nem jobb, hanem rosszabb lenne a legtöbb ember és a természeti környezet számára is. Bár lehet, hogy a környezeti rémhírkeltés a közélet állandó jellemzője lesz ezentúl is, de nem muszáj olyan hangosnak lennie. A globális rendszer változik, és új kockázatokat, de új lehetőségeket is rejt magában. Ahhoz, hogy az új kihívásokkal megbirkózzunk, a pánik ellenkezőjére van szükség. Gondoskodással, kitartással és – merem állítani – szeretettel mérsékelni tudjuk a szélsőségeket, és úgy vélem, eközben mélyebben átélhetjük a megértés és a tisztelet érzését. Ha így próbálkozunk, közelebb kerülhetünk ahhoz a transzcendens erkölcsi célhoz, amelyben a legtöbb ember – talán még néhány jelenleg apokaliptikus beállítottságú környezetvédő is – osztozik: és ez nem más, mint a természet és a jólét elérésének lehetősége minden ember számára.”

Sugáregészségtan 2. átdolgozott és bővített kiadás

A Medicina Könyvkiadó Zrt. gondozásában 2014-ben megjelent, jelenleg is beszerezhető, Turai István – Köteles György: Sugáregészségtan című szakkönyv második átdolgozott és bővített kiadása máig érvényes új elemekkel, így az optikai sugárzások hatásairól, illetve az állatorvosi sugárforrás- és izotópalkalmazásról szóló fejezetekkel bővítette az első kiadást. A Prof. Dr. Köteles György által szerkesztett Sugáregészségtan című hiánypótló szakkönyv 2002-es kiadása viszonylag gyorsan elfogyott, hiszen nemcsak az orvosképzés, és főképpen az orvos-továbbképzés tankönyveként szolgál, hanem a szélesebb szakmai társadalom is kifejezett érdeklődést mutatott iránta. A Sugáregészségtan 2014. évi kiadásához az egyes fejezeteket a szerzők kiegészítették és számottevően frissítették. Az első megjelenés óta e tudományterület számos olyan új biológiai ismerettel gazdagodott, amelyek beépítése a sugárbiológiai, sugársérült-ellátási, illetve a radioaktív anyagok gyógyászati felhasználását bemutató fejezetekben feltétlenül szükségessé vált. Másfelől, azóta a sugáregészségügyi szabályozást és gyakorlatot befolyásoló új nemzetközi sugárvédelmi ajánlások és hazai előírások is megjelentek. A kötet bemutatja az esetleges radiológiai balesetek és nukleáris veszélyhelyzetek felismerésére, kezelésére és megelőzésére irányuló nemzetközi harmonizálási törekvéseket, valamint a hazai orvos-egészségügyi felkészítési gyakorlatot is. A szakkönyv legfontosabb fejezetei:

A sugáregészségtan tárgya és helye a tudományterületek rendszerében
A lakosság természetes és mesterséges forrásokból származó sugárterhelése
Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai
A sugárzás okozta rosszindulatú daganatképződés: epidemiológiai adatok molekuláris és sejtbiológiai mechanizmusok
Kis dózisok biológiai hatásai
A determinisztikus biológiai hatások
Helyi sugársérülések
Sugárorvostan – személyi sérülésekkel járó sugárbalesetek, felkészülés az ellátásukra
Környezeti sugáregészségtan
Munkahelyi sugáregészségügy
A sugárvédelem rendszere
Sugárfizikai alapismeretek és a sugárvédelemben használt dozimetriai mennyiségek
A foglalkozási sugárterhelés mérése és értékelése
A betegek sugárvédelme a radiológiai diagnosztika során
Orvosi izotópalkalmazás
Állatorvosi sugár- és izotópalkalmazás
Elektromágneses terek és sugárzások
Optikai sugárzások

Egyes fejezetek végén irodalomjegyzék található, továbbá ajánlott idegen nyelvű irodalom. A könyvből alapvető ismeretek szerezhetők az ionizáló sugárzások biológiai hatásairól, előnyös és hátrányos tulajdonságairól és az utóbbiakkal szembeni védekezés lehetőségeiről. Az elmúlt években jelentősen fejlődött a nem-ionizáló sugárzásokkal (pld. elektromágneses terek, rádiófrekvenciás sugárzás, különböző optikai sugárzásások) foglalkozó terület is. Széleskörű alkalmazása miatt indokolt az ezzel foglalkozó fejezeteknek a beépítése. Mind a gyakorló orvosok, mind az egészségügyben, közegészségügyben dolgozó egyéb szakemberek haszonnal forgathatják e kötet lapjait. Rendszerezetten felépített ismeretet nyújt azoknak az orvosoknak, fizikusoknak, biológusoknak, higiénikusoknak, akik a sugáregészségügy napi feladatainak megoldásán, vagy az ionizáló sugárzások pozitív hatásai biztonságos megteremtésén fáradoznak. Fontos szakirodalom az iparban, különös tekintettel a nukleáris bázisú villamosenergia-termelésben, kutatásban, oktatásban, a rádiótelefon-technikában, az egészségügyben, a kísérleti laboratóriumokban, a munka-, környezet- és élelmezés-higiéne területén dolgozó szakembereknek, a graduális és posztgraduális oktatási tanterveket kimunkálók számára is. De a kötetből tájékozódhatnak mindazok, akik a sugárforrások alkalmazását kezdeményezik, irányítják vagy ellenőrzik. Tájékoztatást kaphat a téma iránt érdeklődő egyetemista, a sugárzásokkal foglalkozó oktató, elméleti és gyakorlati szakember egyaránt. A különböző szintű sugárvédelmi és sugárorvostani tanfolyamokat elvégezni köteles személyek körét (pld. orvosok, közegészségügyi szakemberek, kórházi fizikusok) rendeletek szabályozzák, de a képzés és továbbképzés számára megfelelő összefoglaló írásos anyag csak szórványosan állt rendelkezésre. E kötet segítséget nyújt az érintetteknek. Az érdeklődő közvetlen szakembereken kívül célszerű a társadalom, a nagyközönség korrekt, szakszerű tájékoztatása is. Elrettentő példaként említhető a sajtóban, a közbeszédben gyakran megjelenő „sugárfertőzés” szó, mely azon kívül, hogy értelmetlen (az ionizáló sugárzás nem fertőz), arra bizonyára alkalmas, hogy hisztériát keltsen. Gyakran előfordul, hogy a lakosság tájékozatlansága vagy félre informáltsága, a veszélyek túlbecsülése miatt a társadalom egy része elutasít minden sugaras és nukleáris technológiát. Az élet számos területén azonban ezek a módszerek jelenleg elengedhetetlenek, s más technológiákkal nem válthatók ki. Sajnálatos módon előfordul, hogy természettudományos vagy műszaki szakemberek is irracionálisan kezelik e témát. E kiválóan megírt és szerkesztett, könnyen érthető nyelvezetű kötet mindezeknek a felsorolt szakembereknek, illetőleg érdeklődő laikusoknak segítséget és eligazítást nyújt; így érdemes tanulmányozni.

Sugárvédelem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Eötvös Kiadó és a SOMOS Környezetvédelmi Kft. gondozásában, a Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű támogatásával készült Sugárvédelem című kiadvány aktualitását a japán Fukusima Daiicsi atomerőműben 2011. március 11-én történt sajnálatos események kommunikációs hibái, a nukleáris területen szerzett hazai ismeretek hiányosságai, valamint az idehaza is terjedő tévhitek (sugárfertőzés, jódtabletták stb.) adták.

Egy kiváló szakemberekből (Andrási Andor, Ballay László, Bujtás Tibor, Csete István, Deme Sándor, Fehér István, Horváth Kristóf, Kanyár Béla, Koblinger László, Köteles György, Nádasi Iván, Ormai Péter, Vincze Árpád, Zagyvai Péter és Zombori Péter) álló szerzői közösség hiteles információi segíthetnek bennünket az érzékszerveinkkel nem tapasztalható folyamatok megértésében.

A Fehér István és Deme Sándor által szerkesztett, közel hatszáz oldalas szakkönyv áttekintést ad az ionizáló sugárzások elleni védelem legfontosabb elméleti kérdéseiről, a gyakorlati módszereiről és eredményeiről.

A tudományszak fejlődésének ismertetése után tárgyalja a sugárvédelem dozimetriai alapjait, az ionizáló sugárzás emberre gyakorolt károsító hatását, a külső és belső sugárterhelés mechanizmusát, illetve az ellenük való védekezés módszereit. Külön fejezetek foglalkoznak a sugárvédelmi szabályozással, a radioaktív anyagok biztonsági kérdéseivel és szállításuk szabályozásával, továbbá a radioaktívhulladék-kezelés és -elhelyezés kérdéseivel. A sugárvédelmi ellenőrzési módszereket – így a személyi dozimetriai, a munkahelyi ellenőrzési és a nukleáris környezet-ellenőrzési módszereket – feldolgozó fejezetek mellett a sugárvédelmi metrológiai követelményeket bemutató rész is kimerítő ismeretanyagot nyújt az olvasónak. A lakosság különböző forrásokból származó sugárterhelése és a nukleárisbaleset-elhárítás kérdései zárják az általános ismeretek anyagát.

Az utolsó fejezet, az előzőekben leírtak alkalmazási példájaként, áttekinti a paksi atomerőmű sugárvédelmi rendszerét is, így hasznos olvasmány, ha készülünk a sugárvédelmi vizsgánkra.

Az elméleti minimum I. kötet

Leonard Susskind 1978 óta a Stanford Egyetem (USA, Kalifornia) elméleti fizika tanszékének professzora, a húr-elmélettel kapcsolatos munkásságáért a Nobel-díj várományosai között emlegetik. Susskind a nem fizikusnak készülők számára tartott előadásaira alapozó „Az elméleti minimum” című könyvsorozata Lev Landau Nobel-díjas fizikusnak köszönheti a címét. Rövid kötetekben igyekszik bemutatni mindazt, „ami fontos” a modern fizikából. Landau határozta meg azt az elméleti minimumot is, amely az elméleti fizika kutatásához szükséges. A minimum anyagából az arra vállalkozók vizsgát is tehettek. A jelöltnek első vizsgán a matematikai analízis fölényes kezelését kell bizonyítania, majd a jelzett könyvsorozat anyagához kapcsolódó feladatok megoldása szerepelt. A több mint két évtized során csupán 43 jelölt szerezte meg ezt a „fokozatot”, amely számukra rendkívül nagy tekintélyt jelent. A New York Times bestseller-listáját is meghódító, a klasszikus fizikát tárgyaló „The Theoretical Minimum: What You Need to Know to Start Doing Physics” című művet „Az elméleti minimum I. Klasszikus mechanika – Amit a fizikához tudni kell” címmel a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, Hraskó Péter fizikus, egyetemi tanár fordítása révén, a TYPOTEX Kiadó gondozásában magyar nyelven is tanulmányozhatjuk. E kiadvány is kölcsönözhető a műszaki könyvtárunkból. Susskind professzor szerzőtársául George Hrabovsky, a Madison Area Science and Technology (MAST) elnöke csatlakozott, aki a következő információk előrebocsájtásával indított: „Nem illeszthettünk be a könyvbe mindent, amit szerettünk volna, ha nem akartunk a klasszikus mechanika helyett egy minden témakörre kitérő, nagy és vaskos mechanikát írni. Erre való az internet. Legyen elég sávszélességünk ahhoz, hogy a képernyőn mindent megjeleníthessünk, ami másutt nem fér el. A további anyagokat a madscitech.org internetes címen lehet találni. Itt vannak összegyűjtve a könyvünkben jelzett feladatok megoldásai, különféle demonstrációk és azok a fejezetek is, amelyek nem fértek bele a könyvbe.”

Tanulságos és bizonyos értelemben követhető Leonard Susskind professzor tapasztalata, így közreadott önvallomása: „Mindig boldog voltam, ha fizikát magyarázhattam. Számomra ez sokkal több, mint szimpla tanítás: valójában a gondolkodás egyik formája. Még akkor is dialógusok peregnek a fejemben, amikor kutatással foglalkozom az íróasztalomnál. Én akkor értek meg igazán valamit, amikor rájövök, hogyan lehet azt világosan elmagyarázni.”

Az elméleti minimum II. kötet

Leonard Susskind 1978 óta a Stanford Egyetem elméleti fizika tanszékének professzora, a húrelmélettel kapcsolatos munkásságáért a Nobel-díj várományosai között emlegetik. A nem fizikusnak készülők számára tartott előadásokra épülő Az elméleti minimum c. könyvsorozata Lev Landau (1908-1968) Nobel-díjas fizikusnak köszönheti a címét, így rövid kötetekben mutatja be mindazt, „ami fontos” a modern fizikából. (Landau határozta meg azt az elméleti minimumot is, amely az elméleti fizika kutatásához szükséges. A minimum anyagából az arra vállalkozók vizsgát tehettek. A jelöltnek az első vizsgán a matematikai analízis fölényes kezelését kell bizonyítania, majd a jelzett könyvsorozat anyagához kapcsolódó feladatok megoldása szerepelt. A több mint két évtized során csupán 43 jelölt szerezte meg ezt a „fokozatot”, amely számukra rendkívül nagy tekintélyt jelent.)

A New York Times bestseller-listáját is meghódító, klasszikus fizikát tárgyaló első kötet (Leonard Susskind, George Hrabovsky: Az elméleti minimum) ismereteit, az MTA támogatásával, a TYPOTEX Kiadó gondozásában magyar nyelven megjelent Az elméleti minimum II. Kvantummechanika – Amit a fizikához tudni kell c. könyvben immáron a kvantummechanika tárgyalásával folytatja.

Susskind szerzőtársául a szoftverfejlesztő Art Friedmann csatlakozott. A szubatomi részecskék különös világát bemutató kötet eleven és olvasmányos bevezetés ebbe a bonyolult tudományterületbe. A ismeretterjesztő művekkel ellentétben Susskindék könyve nem rejti véka alá a kvantummechanika logikájának eredendő abszurditásait és a szemléletünk számára való idegenségét. A szerzők mégis kristálytiszta magyarázatokkal állnak elő az olyan jelenségekről és fogalmakról, mint például a kvantumállapotok alapelvei, a határozatlansági reláció, valamint a részecske- és hullámtermészet különbségei. A fejezetek feladatokat is tartalmaznak, melyekkel még alaposabban megérthető az adott témakör.

A Feynman-előadások fizikából I. kötet

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával, a Typotex Kiadó gondozásában készült el, így magyar nyelven is olvasható Richard P. Feynman, Robert B. Leighton és Matthew Sands műve, A Feynman-előadások fizikából I. – A modern természettudomány alapjai, a mechanika törvényei, relativisztikus mechanika, forgó- és rezgőmozgás című szakkönyv. (Eredeti cím: The Feynman Lectures on Physics)

Richard P. Feynman Nobel-díjas fizikus, tudománynépszerűsítő a 60-as évek elején a Caltechen tartotta bevezető fizikakurzusát, a The Feynman Lectures on Physics című könyvsorozatának alapját. Az elmúlt évtizedek alatt a fizikai világ megértésében jelentős változások álltak be, de a Feynman-előadások nem vesztették el aktualitásukat, és még ma is olyan átütő erejűek, mint első kiadásuk idején, köszönhetően Feynman egyedi fizikai látásmódjának és pedagógiai érzékének. Kezdő és érett fizikusok egyaránt merítettek és merítenek belőle szerte a világon. Talán egyetlen fizikatankönyvnek sem volt ilyen hosszan tartó és széles körű hatása. Miközben generációk forgatták a művet, felmerült az igény, hogy a javítandók listáját is szisztematikusan vezessék, és az újabb kiadások már ezekkel a korrekciókkal jelenhessenek meg. E kiadás a korábban Mai fizika címmel megjelent fordítás frissített változata.

„Richard P. Feynman hihetetlenül egyszerű megfontolásokkal hirtelen elővarázsolja a fizika nagy jelentőségű törvényeit, miközben kicsit gúnyos hanglejtésével szinte provokál: „Ezt csináljátok utánam!” Fogadják el a kihívást, és tanulják el Feynmantól a természettörvények feltárásának „pofonegyszerű” technikáját! A távolságskála alján és tetején még bőven rejtőzködnek törvények, amelyek feltárásában „A Feynman”-ból ellesett bűverőnek hasznát vehetik!” – ajánlja Patkós András (1947.) fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, a részecskefizika, statisztikus fizika és kozmológia neves kutatója.

A Feynman-előadások fizikából II. kötet

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával, a Typotex Kiadó gondozásában készült, így magyar nyelven is olvasható Richard P. Feynman, Robert B. Leighton és Matthew Sands műve A Feynman-előadások fizikából II. – Optika, anyaghullámok, statisztikus mechanika, hullámtan, szimmetriák a fizika törvényeiben című könyv.

„Richard P. Feynman hihetetlenül egyszerű megfontolásokkal hirtelen elővarázsolja a fizika nagy jelentőségű törvényeit, miközben kicsit gúnyos hanglejtésével szinte provokál: „Ezt csináljátok utánam!” Fogadják el a kihívást, és tanulják el Feynmantól a természettörvények feltárásának „pofonegyszerű” technikáját! A távolságskála alján és tetején még bőven rejtőzködnek törvények, amelyek feltárásában „A Feynman”-ból ellesett bűverőnek hasznát vehetik!” – ajánlja Patkós András (1947) fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, a részecskefizika, statisztikus fizika és kozmológia neves kutatója.

A hálózatok tudománya

A Libri Kiadó gondozásában látott napvilágot Barabási Albert-László tudós legújabb magyar nyelven megjelent A hálózatok tudománya címet viselő, színes képekkel és ábrákkal gazdagon illusztrált műve, melynek előszava magyarul először a Természet Világa 2015. évi Hálózatkutatás, hálózatelmélet című különszámban jelent meg. A könyvborítón látható csomópontok a műben tárgyalt elméletek közötti kapcsolatot ábrázolják. Ez az összekapcsoltság teszi a hálózat-elméletet tudománnyá. A szövegértelmezés és az ábrázolás Mauro Martino és Steven Ross munkája.

„Zsálya, bor, csirkehús, vaj és liszt, ezek a csirkés marsala összetevői.” – olvasható a könyvben, de mégsem szakácskönyvet tartunk a kezünkben. A hozzávalók hálózata is mindennapjaink meghatározó része, akárcsak a Facebook vagy a terrorista szervezetek. A témakör elismert kutatója, Barabási Albert-László legújabb művében tíz referenciahálózaton keresztül mutatja be a hálózatok világát. Olyan hálózatokba nyerünk mélyebb bepillantást, mint például az internet, a mobiltelefon-hívások, a tudományos együttműködés vagy az emberi betegségek hálózata. A hiánypótló könyv elsősorban felsőfokú tankönyv, azonban mindenki számára élvezettel forgatható, aki kicsit is mélyebben érdeklődik a jelzett téma iránt. A kapcsolódó online tartalmak a http://barabasi.com/NetworkScienceBook oldalon érhetők el.

„Tudós vagyok, tehát hiszek abban, hogy a legtöbb természeti jelenség megérthető, megmérhető, előre jelezhető és végső soron befolyásolható.” – vallja Barabási Albert-László, aki az erdélyi Karcfalván született. A szerzőről néhány, további hasznos információ: a világhírű hálózatkutató és fizikus jelenleg Bostonban, a Northeastern Egyetemen és a Harvard Egyetemen dolgozik. 2007 óta a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának (Center for Complex Network Research) vezetője. A komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei hozták meg számára a tudományos elismertséget. Írásait olyan jelentős lapok közölték, mint a New York Times, a Nature, a National Geographic, a Science, a Le Monde és Die Zeit. 2003 óta az Amerikai Fizikai Társaság (American Physical Society, APS) tagja, 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia (www.mta.hu) külső tagja és 2007 óta az Academia Europaea (www.ae-info.org) is a tagjai közé választotta.

Villanások – A jövő kiszámítható

Az erdélyi magyar származású szerző: Barabási Albert-László, a hálózatok tudományának világhírű kutatójának Villanások – A jövő kiszámítható című könyve eredetileg angol nyelven jelent meg.

A magyar nyelvű változatot – Kepes János fordítása révén – 2010-ben a Nyitott Könyvműhely Kiadónak köszönhetjük. A kiadói jogutód, a Libri Könyvkiadó gondozásában 2016-ban keménytáblás védőborítóval, 2017-ben puhatáblás borítóval látott napvilágot e jelentős alapmű, amely a következő kérdésekre keresi a választ:

Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között?
Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés?
Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?

Napjaink digitális eszközei a világot hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektől a netes rákeresésekig – olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amilyet korábban elképzelni se tudtunk volna. Követhetővé vált a mozgásunk, a döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákkal is alátámasztja, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság.

Barabási Albert-László fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja jelenleg Bostonban, a Northeastern Egyetemen a Komplex Hálózati Kutatóközpontjának (Center for Complex Network Research) vezetője. A komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei hozták meg számára a tudományos elismertséget. Írásait olyan jelentős lapok közölték, mint a New York Times, a Nature, a National Geographic, a Science, a Le Monde és Die Zeit.

A képlet – A siker egyetemes törvényei

A Libri Kiadó gondozásában magyar nyelven is elérhetővé vált Barabási Albert-László, a hálózatok világhírű kutatójának a Behálózva, a Villanások – A jövő kiszámítható, A hálózatok tudománya és A képlet – A siker egyetemes törvényei című könyvei. A legújabb „The Formula: The Universal Laws of Succes by Albert-László” című New Yorkban megjelent művét Bujdosó István fordítása révén ismerhetjük meg. A szerző egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát a Bostoni Egyetemen kapta. A komplex hálózatok elméletének kutatásával vívott ki magának nemzetközi elismerést, és ma már az egyik legsikeresebb magyar kutatóként tartják számon. Az MTA és az Akademie Europeae külső tagja, a Northeastern Egyetemen működő Komplex Hálózati Kutatóközpont vezetője, a Harvard és a Közép-európai Egyetem oktatója.

Legújabb problémafelvetése a következő megfigyeléseiből származik: Mi végeztük el a munka oroszlánrészét, mégis más kapta a dicséretet. Remekül játszottunk a meccsen, de mintha ezt rajtunk kívül senki sem vette volna észre. Fantasztikus ötlettel álltunk elő a munkahelyünkön, mégis valaki mást léptettek elő. Vajon miért? Az életben gyakran tapasztaljuk, hogy a kimagasló teljesítmény és a siker nem feltétlenül jár kéz a kézben. Barabási a tudósokra jellemző kíméletlen logikával igyekszik feltárni az olvasói számára a siker kollektív természetét, azaz hogy a siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre. A képlet című könyv a mindennapi életből vett példák segítségével világítja meg a siker törvényszerűségeit: azokat a törvényeket, amelyek alapján megdöbbentő pontossággal jósolható meg, hogy adott feltételek között ki lesz valóban sikeres, és miért. Barabási Albert-László révén megismerhetjük a siker titkos képletét, és ezáltal választ kapunk arra is, mi magunk hogyan lehetünk sikeresek.

Kincses Tolna megye – Tolna megyei értéktár 5. Paks térségi kötete

A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme összetett, alulról felfelé építkező rendszerben, az ún. Nemzeti Értékek Piramisában történik. Az értékek felkutatása, azonosítása és gyűjtése a településeken kezdődik, ugyanis a helyi értékeket a helyiek ismerik a legjobban. A települési értéktárak mintájára hozták létre a megyei értéktárakat a megyei önkormányzatok, a Magyar Értéktárat pedig a helyi, ágazati és külhoni értéktárak összesítése során a Hungarikum Bizottság állítja össze, mely testület jogosult arra is, hogy a kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket hungarikummá minősítse. Paks Város Önkormányzata 2015-ben döntött a települési értéktár és a Paksi Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról. A Bodor Éva elnök, dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna és Tell Edit tagok, valamint Csapó Ágnes titkár összetételű Bizottság eddig közel ötven helyi értéket vett nyilvántartásba, majd közülük 46-ot emelt a Tolna Megyei Értéktár Bizottság a megyei értékek sorába. Legutóbb Hopp-Halász Károly paksi festőművész életművét találták érdemesnek e megtisztelő címre.

A megyei értékek megtekinthetők a http://www.kincsestolnamegye.hu/paks link segítségével.

A Paksi Települési Értéktár Bizottság által szervezett 2020. március 16-ai könyvbemutató a koronavírus járvány miatt elmaradt, így nem volt módunk meghallgatni és látni a szekszárdi Schubert Péter prezentációját a Kincses Tolna megye – Tolna megyei értéktár jegyzéke 5. Paks-térségi kötet javított, bővített kiadásáról. Itt jelezném, hogy a Tótfalusi-díjas tipográfus, grafikus volt az 5. kötet első kiadás könyv- és borítótervezője is, valamint forma-előkészítését is ő, illetve a Schubert Grafikai Stúdió készítette még 2015-ben. Az 5. kötet első kiadásban Paks és Dunakömlőd mellett csak Györköny, Kajdacs, Madocsa, Pálfa és Sárszentlőrinc települések értékei szerepeltek. Paks Város Önkormányzatának támogatásával és kiadásában megjelent 5. kötet 2020-as javított és bővített változatban a korábban jelzett, jelentkezett települések mellett Bikács, Bölcske, Nagydorog és Tengelic helyi értékei is számba-vételre kerültek. Ennek megfelelően az eredeti 86 oldalas kiadvány immáron 142 oldalra bővült. Az új 5. kötet Szerkesztő Bizottsága: dr. Fusz György, Ótos Réka, dr. Say István, Sümegi József, Szabadi Mihály (Tolna Megyei Önkormányzat és Értéktár Bizottsága) és Bodor Éva, Csapó Ágnes, Tell Edit, dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna (Paks Város Önkormányzata és Értéktár Bizottsága).

A terjedelmi korlátok miatt most csupán az atomerőműves vonatkozásokra hívnám fel az olvasók figyelmét. A helyi értékeink között szerepel a Paksi Atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpont (TLK), a paksi Atomenergetikai Múzeum (AEM), és a Magyar atomenergetikai szaktudás. A Tolna Megyei Értéktár Bizottság az Ipari és műszaki megoldások kategóriájában a paksi atomenergetikai szaktudást immáron kiemelt megyei értéknek (Tolnaikum) minősítette. Az indoklás: „Paksi Atomerőműben a technológia mellett az oktatás is folyamatosan fejlődik. Mára már sok tekintetben a világon is egyedülálló oktatási létesítményekkel és képzési programokkal rendelkezik hazánk egyetlen atomerőműve, amely saját oktatási szervezetet és infrastruktúrát tart fenn. A Karbantartó Gyakorló Központ falai között atomerőművi főberendezések - reaktor, gőzfejlesztő- találhatók, amely az egész világon egyedülálló. Az elméleti oktatás a XXI. századi igényeket is kielégítő tantermekben, a gyakorlati pedig a valós munkakörülményeket visszaidéző műhelyekben zajlik. A kezdetektől végzett tudatos és folyamatos fejlesztés eredményeképpen az atomerőmű oktatási rendszere ma minden igényt kielégítő létesítményekkel rendelkezik, emellett a speciális atomerőműves tudást igénylő munkakörben dolgozók számára komplett képzési programok és oktatási anyagok állnak rendelkezésre. Az atomerőmű a jövőre is gondol, legfontosabb iskolai kapcsolata a paksi Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumhoz (ESZI) fűződik, ahonnan évről évre sok diák érkezik gyakorlatra. Az egyetemi kapcsolatok szerteágazóak, szinte valamennyi műszaki egyetemmel van együttműködési megállapodása az erőműnek. A Paksi Atomerőmű hatékony működésének és biztonságának záloga a felkészült dolgozói gárda.”

Legvégül jelezném, a Paks Város Önkormányzat Képviselő testületének 2020. márciusi döntése alapján a háromról öt főre bővített, új tagokkal kiegészült Paksi Települési Értéktár Bizottság (dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna, Kernné Magda Irén, Takács Éva, dr. Hanol János, Takács Gyula elnök) továbbra is az ertektar@paks.hu címen várja a helyi értékekre vonatkozó írásos felterjesztési javaslatokat.

Megfelelőségértékelés és termékbiztonság

Melyek a megfelelőség értékelési tevékenységek? Melyek a termékbiztonságot érintő legfontosabb jogszabályok? Mikor feltételezhetjük a termékről, hogy az biztonságos? Melyek a forgalomba-hozatal feltételei? Mit jelent a CE-jelölés, és mikor, mely feltételek mellett tehető rá a termékre? Hogyan alakul hazánkban a termékbiztonság, a termékfelelősség és a fogyasztóvédelem kapcsolata? Melyek a jogszerű piacfelügyeleti intézkedések? – ezekre, és sok más szakmai kérdésekre igyekszik választ adni dr. Gutassy Attila, a TÜV Rheinland InterCert Budapest gondozásában megjelent „Megfelelőségértékelés és termékbiztonság” című legújabb, hézagpótló művében. A „Minőségmenedzsment mindenkinek”, a „Minőségmenedzsment a gyakorlatban”, és a „Környezettudatosság és energiahatékonyság” c. korábban (2017-2019) megjelent könyvek szerzője idén is közérthetően, valamint olvasmányosan fogalmaz.

Dr. Gutassy Attila gépészmérnök, a minőségügyben elismert szakértő kézikönyvének célja a vizsgálat, az ellenőrzés, a tanúsítás, az akkreditálás, a kijelölés, és a bejelentés (notifikálás) ívének áttekintésén keresztül a termékbiztonság, a termékfelelősség és a fogyasztóvédelem tárgyalása, kitekintve egy esetleges veszélyhelyzet, havária gyártó, forgalmazó, hatóság általi kezelésére is. A biztonság és termékfelelősség folyamatosan fejlődő területe az életnek. A termékek megbízhatóságára, mind a gyártói, mind a fogyasztói részről történő biztonságos felhasználására átfogó, széleskörű szabályozások sora vonatkozik. Ezek megvalósulásáról a megfelelőség-értékelő szervezetek hálózata gondoskodik, betartatása a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságok feladata. A biztonsággal összefüggő előírások, jogszabályok, szabványok ismerete a tervezők, gyártást végzők, forgalmazók, értékesítők, illetve a hatóságok számára fontos és elengedhetetlen, de a felhasználói, üzemeltetői, fogyasztói oldal számára is hasznos, mivel csak így van esély a kétes eredetű és veszélyes termékek kiszűrésére. Az avatott, kompetens szerző végigvezeti az olvasót a követelmények, ajánlások, jogok és kötelezettségek szövevényes dzsungelén, útmutatást és vezérfonalat adva a gyakorlat számára. Tárgyalásmódja alapján a téma iránt érdeklődők elsajátíthatják a szükséges ismeretanyagot, a gyakorló szakemberek pedig megtalálják benne a számukra lényeges részeket. A tankönyvnek is beillő szakkönyvben olyan forradalmian újszerű – Hidas Gergely, a TÜV Rheinland InterCert Termékek üzletág igazgató által kidolgozott – módszerrel is találkozunk, mint a virtuális megfelelőség-értékelés, amely ma még kevésbé ismert, de a jövőben egyre nagyobb szerepet és jelentőséget fog kapni a termékbiztonság területén. A több mint négyszáz oldalas mű végén a tárgykörhöz tartozó egyes fogalmakat, szakkifejezéseket értelmező, terjedelmes kislexikon is található, valamint egy tudásellenőrző tesztsor, amelynek segítségével bárki meggyőződhet a témában való jártasságáról.

Dr. Gutassy Attila legújabb könyvét minden kollégámnak ajánlom, aki akár a munkájából kifolyólag felelős operatív-, közép- vagy felső-vezetőként, tervező-szakértő mérnökként, üzemeltetőként, oktatóként, karbantartóként, felügyelőként, minőség-, műszaki-ellenőrként, de akár csak fogyasztóként, vagy csupán a téma iránt érdeklődőként szeretne alaposabb ismereteket szerezni a biztonság, a termékfelelősség, a megfelelőség-értékelés és a fogyasztóvédelem nagyon összetett, de igen érdekes és értékes területeiről.

Projektmenedzsment útmutató 6. kiadás

Az Akadémiai Kiadó Zrt. és a Project Management Institute (PMI) Budapest Magyar Tagozat segítségével elérhető a Projektmenedzsment útmutató (PMBOK® Guide) hatodik, magyar nyelvű kiadása. E könyv eredeti angol változata, az ezt megelőző kiadásokkal együtt közel negyven éve a projektekben dolgozók munkaeszköze és olyan alapvető forrásmű, mely nem hiányozhat egyetlen szakember könyvespolcáról. A PMI önkéntesei 1983-ban fogtak össze először, hogy összefoglalják a Projektmenedzsment (PM) széleskörű ismeretanyagát. Általunk 2014-ben ismertetett 5. kiadás után több mint 8.500 megjegyzés érkezett, így valóban a PM szakmai közösség saját eredményének, és minden gyakorló projektmenedzser számára alapvető eszköznek tekinthető a legújabb útmutató. A 6. verzió az első, mely irányelveket fogalmaz meg a PM helyes alkalmazásáról az agilis, illetve az adaptív környezetekben is. Ezekkel az ismeretekkel kiegészítve az egyik legerősebb, legsokoldalúbb tudásforrás a projektmenedzserként dolgozók számára. Az útmutató mindegyik tudásterülete négy bevezető résszel indul: ezek a kulcsfontosságú koncepciók; az irányzatok és feltörekvő gyakorlatok; a testre-szabási megfontolások, valamint a megfontolások agilis/adaptív környezetek esetén. A 6. kiadás ezen túlmenően nagyobb hangsúlyt fektet a PM stratégiai és üzleti ismeretekkel kapcsolatos vonatkozására, például az első három fejezetben tárgyalt, a PM-hez tartozó üzleti dokumentumok leírásával. Új fejezetet kapott a projektmenedzser szerepe, mely leírja a projektmenedzserek kompetencia-háromszögét (PMI Talent Triangle®) és azokat a készségeket, melyeket a szervezetek várnak el a projektmenedzserektől, hogy versenyképesebb és relevánsabb legyen a tudásuk technikai, stratégiai és üzletviteli szempontból. A könyv ezen felül tartalmaz egy függeléket az agilis/adaptív környezetekről is.

Hiszem, Tudom, Érzem – Pozitív projektmenedzsment – Történetek, elméletek, tippek

A Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) támogatásával, a Positive Attitude Consulting Ltd. gondozásában jelent meg a Hiszem, Tudom, Érzem – Pozitív projektmenedzsment – Történetek, elméletek, tippek címet viselő könyv. Szerzője, tizenhat társszerzővel együtt, Kisszőlősi-Szánthó Beáta, aki egyúttal a könyv megálmodója, kiadója és szerkesztője is. A kiadványban tizenhárom projekttörténeten keresztül mutatják be a társszerzők a pozitív projektmenedzsment gyakorlati példáin keresztül a tapasztalataikat. A kiadvány nagy erénye, hogy egyedülálló módon, magyar nyelven teszi elérhetővé a pozitív pszichológia projektmenedzsmentben alkalmazott eszköztárát. Emellett egy új szakkifejezést, rövidítést és gondolkodásmódot is bevezet a gyakorlatba: a PPM-et, azaz a pozitív projektmenedzsmentet.

„A pozitív projektmenedzsment egy létező, a gyakorlatban jól bevált, a projektek és a szervezetek sikerességét elősegítő módszer. Jó lenne, ha minél több helyen alkalmaznák, hiszen rohanó világunkban mindenre gyorsan kell reagálnunk. Sokszor kapkodva, sietve próbáljuk megoldani feladatainkat, végrehajtani projektjeinket, amiatt előfordul, hogy hibázunk. A világ ezen a felén a hosszú évek alatt kialakult szervezeti kultúrák nem igazán tudnak mit kezdeni a hibákkal, kudarcokkal, illetve pozitív módon tekinteni a változásokra. Ezért is nagyon fontos, hogy a könyv szerzői által bemutatott bátorító, tanulságos történetek inspirálják a könyv olvasóit. A szerkesztő által tett módszertani megjegyzések még fogyaszthatóbbá teszik a történeteket. A kötet második felében található elméleti alapok és gyakorlati tippek pedig hasznos információval szolgálnak azoknak, akik a pozitív projektmenedzsment útján kívánják hatékonyabbá, sikeresebbé tenni szervezetüket, projektjeiket. A kiadvány igazi színes tárháza a pozitív projektmenedzsmentnek, amelyben ki-ki megtalálhatja a számára hasznos eszközt.” – ajánlja Cserna József, a PMSZ elnöke.

Energiaellátás és ellátásbiztonság

Vajda György Állami- és Széchenyi-díjas gépész- és villamosmérnök, energetikus, a Magyar Mérnökakadémia alapító-, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, címzetes egyetemi tanár magánkiadásában, a Könyvműhely.hu / RB-BINDEX Kft. közreműködésével jelent meg az „Energiaellátás és ellátásbiztonság” című könyve.

Vajda professzor kutatási területe a nagyfeszültségű elektrotechnika, a villamosszigetelés-technika, valamint az energetika. 1952-1957 között a Méréstechnikai Intézet igazgatója, 1970-1992 között a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet igazgatója, majd 1994-2000 között az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója volt.

A nukleáris szakmában ezt megelőzően is tevékenykedett: kutatóintézeti állása mellett 1978-tól megszűnéséig (2001) betöltötte az Országos Atomenergia-bizottság (OAB) ügyvezető elnökhelyettesi tisztét. 1994-ben az új atomenergia-törvény által előírt nukleáris biztonsági hatóság, az OAH főigazgatója lett. 1995-2000 között tanácsadója volt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatójának, 1990-ben pedig elnöke volt a szervezet közgyűlésének. 1997-ben az Európai Atomenergiai Társaság elnökévé választották. Hosszabb ideig tagja volt a Világ Energia Tanács (WEC), valamint a Nagy Villamos Energia-rendszerek Tanácsa (CIGRE) irányító testületeinek. Kutatásai során feltárta az energiafelhasználás és az ahhoz kapcsolódó gazdasági folyamatok bizonyos kölcsönhatásait, elsősorban a növekedési ütemre vonatkozóan. Emellett elemezte az energiapolitikát alakító különböző tényezőket (kapacitás, tározási lehetőségek, pénzügyi helyzet stb.), valamint a villamosenergetika társadalmi vonatkozású kockázatait is vizsgálta. Külön módszert dolgozott ki az ellátási módok sorolására. Nevéhez fűződnek az atomenergia biztonságos felhasználásával kapcsolatos kérdések vizsgálata is. Több mint százötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar és angol nyelven adja közre. Vajda professzor legújabb szakkönyve a jövő évtizedek egyik legfontosabb energiaellátási és ellátásbiztonsági kérdéseit tárgyalja, hiszen ezt, mint a könyv bevezetőjében is olvashatjuk: „A könyvem összeállítására ösztönzött, hogy az utóbbi években az energiaellátásról és annak biztonságáról többször jelentek meg hamis állásfoglalások, melyek rossz döntéseket is megalapoznak. Jelen munka kísérlet arra, hogy a tisztánlátás érdekében bemutasson néhány, az ellátásbiztonságot befolyásoló fontosabb körülményt, valamint példákat a biztonságnövelés lehetőségeire.” E könyv áttekinti a világ energiaellátásának helyzetét és annak problémáit. Ennek elemzésére támaszkodva bemutatja a célszerű jövőbeni megoldásokat. A nemzetközi energiahelyzetbe ágyazva vizsgálja a magyar viszonyokat. Ismerteti a hazai megoldásokat nehezítő problémákat és konfliktusokat, valamint az azokból kivezető utakat. A munka mindvégig szem előtt tartja az energiaellátás biztonságát veszélyeztető, illetve előmozdító körülményeket.

A rövid tartalom:

Bevezető;
Energia igények;
Energiaellátás;
Végső hasznosítás;
Primer energiahordozók;
Szekunder energiahordozók;
Energiahordozók szállítása;
Energiaellátás zavarai;
Az ellátásbiztonság növelésének eszközei;
Magyar viszonyok.

Minden fő-fejezethez számos alfejezet is tartózik.

Atomerőművek üzemtana I. kötet

Több kolléga telefonon érdeklődött, hogy tudok-e ajánlani egy olyan könyvet, melyben az atomerőművek műszaki alapjai közérthetően vannak megfogalmazva. A jó hírem a következő: a Műegyetemi Kiadó még 1997-ben jelentette meg az „Atomerőművek üzemtana I. kötet – A reaktorfizika és -technika alapjai” címet viselő alapművet, amely még most is aktuális.

A kiváló szerző, Dr. Csom Gyula, professor emeritus (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Nukleáris Technikai Intézet) hat évtizede vesz részt az atomenergetika oktatásában, szakember-képzésében és tovább-képzésében, a kutatási-fejlesztési tevékenységben. Könyvek alakjában megjelent munkái tükrözik a közben felhalmozott gazdag tapasztalatait. A nemzetközi szinten is elismert szerző célja, a további kötetek szakmai megalapozásán túl olyan általános reaktorfizikai és reaktortechnikai ismeretek adása volt, amelyek segítik az atomreaktorok elvének és működésének megértését. Emiatt az I. kötet önálló szakkönyvként is megállja a helyét, következésképpen olyan érdeklődők számára is hasznos lehet, akik nem foglalkoznak az atomenergetikával hivatásszerűen, de valamilyen okból érdeklődnek korunk eme nagy jelentőségű, ugyanakkor sok vitát is kiváltó műszaki létesítménye iránt. Az egyetemi tankönyv összefoglalja az atomreaktorok működésének megértéséhez szükséges magfizikai, neutron-gázfizikai ismereteket, majd a reaktorfizikai – reaktor-statikai, reaktor-dinamikai, reaktor-kinetikai – tudnivalókat is közli. Jellemzi az atomreaktort, mint sugárforrást, amely mind a működés, mind a környezeti hatások jobb megértését is elősegíti. Röviden foglalkozik az atomreaktorok termo-hidraulikai kérdéseivel és kissé részletesebben azokkal az anyagismereti tudnivalókkal – pld. a reaktortartályok falának sugárkárosodása –, amelyek más szakmák képviselői számára is hasznossá tehetik a könyvet. Hangsúlyozni szeretném, hogy e szakkönyv nem a kutatók számára íródott. Elsősorban az atomenergetikával foglalkozó gyakorlati szakembereknek – üzemeltetőknek, tervezőknek, építőknek, az ellenőrzésben érdekelt szakértőknek –, valamint még azoknak az egyetemi oktatóknak és középiskolai fizika-, kémia-tanároknak is ajánlható, akiknek oktatási munkájában valamilyen szerepe van a könyv által nyújtott ismereteknek. E könyv egy több kötetesre tervezett sorozat első része. 2004-ben a II/1-2. majd 2012 decemberében a II/3-4. kötetek is elkészültek, így ezek is kölcsönözhetők. Az angol nyelvű szakirodalomban léteznek ugyan olyan kisebb terjedelmű művek, amelyek atomerőművekkel kapcsolatos ismereteket tárgyalnak különböző megközelítések alapján, de az ötkötetes, több mint kétezer oldal terjedelmű, hatalmas tudásanyagot magába foglaló könyvsorozathoz hasonló átfogó témájú és terjedelmű vállalkozás nem ismert a nemzetközi szakirodalomban. A hazai atomenergetikai szakemberek és egyetemi hallgatók a saját nyelvükön juthatnak hozzá egy olyan széles és alapos ismeretanyaghoz, mint amilyet ez a többkötetes könyvsorozat nyújt. E kedvező helyzetnek a létrejöttében és fenntartásában komoly érdemei vannak a Paksi Atomerőműnek, amely saját, jól felfogott érdekében vállalta a sorozat megjelentetésének támogatását.

Budapesti séták a tudomány körül

Hol található a Tudomány Köve?
Miért van Budapest közepén egy magyar szürke marhának szobra?
Mire lehet jó egy ionizáló sugárzás mérésére szolgáló Geiger-Müller-számláló a vacsoránál?

Sok más érdekes történet mellett a fenti kérdésekre is választ kapunk a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) két tagja, Hargittai István Széchenyi-díjas kémikus, tudománytörténész, a Budapesti Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem (BME) nemzetközi hírű professzora és neje Hargittai Magdolna, szintén Széchenyi-díjas kémikus, ő a BME címzetes egyetemi tanára Budapesti séták a tudomány körül című könyvükben. A méltán népszerű szerzőpáros több tudománytörténeti és tudománynépszerűsítő kötet sikere után ezúttal valódi kultúrtörténeti csemegével lepte meg olvasóit. Szobrok, emléktáblák, épületek, előadótermek, mellettük pedig történetek, anekdoták, tudósi életrajzok dióhéjban – ezt nyújtja kettőszázhatvan oldalon az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent mű, mintegy nyolcszáz fotót tartalmazó, így gazdagon illusztrált tudományos útikalauz.

„Sokan elmondják, hogy Budapest milyen sok tudósnak volt szülővárosa, iskolájának színhelye vagy munkahelye, de azt sokkal kevesebben tudják, hogy kik voltak ezek a tudósok, miért is lettek híresek, hol éltek, hol dolgoztak, hol van szobruk. Ez a gazdag tartalmú, gondosan és nagyon szépen megírt, nagyon sok fényképpel illusztrált könyv elvezet emléktáblákhoz, szobrokhoz, egyetemi tanszékek épületeihez. Feltárja és az olvasóhoz közel hozza egy város tudományának sikerekkel és tragédiákkal teli történetét.” – ajánlja az olvasók figyelmébe Hargitai házaspár művét Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. E könyv, mely az MTA Székházát és egykori tagjait is bemutatja, különösen jelentős a ma tudósai számára, hiszen mindannyiunk számára fontos, hogy megismerjük a saját történetünket.

„Számvetés, sok szubjektív elemmel” – e szavakkal jellemezte a kötetet Hargittai István. A felfedező tudományokkal kapcsolatos emlékek mellett a feltalálók, pedagógusok, mérnökök, orvosok teljesítménye előtt tisztelgő alkotásokat is bemutatnak a könyvben. Az összegyűjtött anyagot nyolc fejezetben tárják az olvasók elé. Az egyes fejezetek szimbolikus címként egy-egy tudós nevét viselik, az alcímek pedig az adott fejezet tartalmára utalnak. Az MTA-alapító Széchenyi Istvánt és az MTA Székházát bemutató fejezet például „A tudományos emberfő” alcímet kapta.

Az érdekességeket ábrázoló fotókból kiderül például, hogy Budapest XIII. kerületében, a Váci úton található a „Tudomány Köve”, amelyen híres magyar tudósok nevét örökítették meg, közöttük aranyozott feliratokkal a Nobel-díjasokét.

Igazi nagyvárosi környezetben, a zsúfolt VII. kerület kellős közepén áll Csatlósnak, az őshonos magyar szürke marhának a szobra. Történetéhez az 1870-es évekig kell visszamenni az időben. Akkor alakult ki Európa egyik legrégebbi állatorvos-képző intézménye, akkoriban még a város peremén. A forgalmas belvárosi környezet ma már nem lenne alkalmas hely egy nagyállat-klinikának, de a témakör fontosságát Csatlós bronzszobra ma is jelzi az Állatorvos-tudományi Egyetem István utcai bejáratánál. Itt jegyezném meg, hogy a hazai állatorvosképzés egyedülálló módon a magyar mellett angol és német nyelven is folyik, a világ közel ötven országából érkeznek diákok, akik missziót töltenek be: a budapesti állatorvosi campuson elsajátított tudásuk alapján ítélik meg az itt folyó oktatás színvonalát. Az itt végzett hallgatók hazatérve a munkájukkal egyúttal nagyköveteink is a nagyvilágban.

A számtalan anekdota közül az egyik a szintén Nobel-díjas magyar kémikushoz, Hevesy Györgyhöz kötődik, aki az „izotópoknak a kémiai folyamatok kutatásában nyomjelzőként való alkalmazásán végzett munkájáért” kapta meg az elismerést. Mint a szerzők írják, „az eredeti felfedezés sok anekdotában szerepel, amelyeknek a hitelessége bizonytalan, de arra jók, hogy a felfedezés lényegét közérthetően tolmácsolják. Az egyik ilyen történet szerint Hevesy még fiatalon egy német panzióban lakott, ahol az ott lakók esténként együtt vacsoráztak. Hevesy megfigyelte, hogy az esti vacsora húsmaradéka és a következő napon felszolgált levesben található húsdarabkák nagyon hasonlóak voltak. Megfigyelésére bizonyítékokat keresett, és az egyik vacsoránál a tányérján hagyott húsdarabra kis mennyiségű, ártalmatlan izotópot tartalmazó anyagot kent. Másnap Geiger-Müller-számlálóval vizsgálta meg a levest, amely egyértelműen radioaktivitást jelzett. A fáma szerint ez a kísérlet adta az ötletet Hevesynek a radioaktív nyomkövetés módszerének felfedezéséhez.”

New York-i séták a tudomány körül

Ismerősen cseng Hargittai István Széchenyi-díjas kémikus, tudománytörténész, akadémikus neve. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nemzetközi hírű professzorának neje Hargittai Magdolna, szintén Széchenyi-díjas kémikus, ő a BME címzetes egyetemi tanára. A Hargittai szerzőpáros garancia arra, hogy különleges szakkönyv szülessen. Számos népszerű, olvasmányos kötetet publikáltak híres tudósokról, a XX. századot formáló géniuszokról. Most az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent New York-i séták a tudomány körül” című, immáron magyar nyelven is olvasható kötetükre szeretném irányítani az olvasók figyelmet.

E fotókkal gazdagon illusztrált mű egy világváros tudományos emlékeit mutatja be, így szobrokat, emléktáblákat és történelmi épületeket. New Yorkot a legeurópaibb észak-amerikai városként is emlegetik, és a világ kereskedelmi-pénzügyi központjának tartják. Ugyanakkor, a világ egyik legfontosabb tudományos központja is, nemzetközileg vezető kutató-központokkal és egyetemekkel, valamint olyan középiskolákkal, amelyekből tucatszám kerülnek ki későbbi Nobel-díjasok. Ez utóbbi azért is érdekes, mert sokan azt hangsúlyozzák, hogy az Amerikai Egyesült Államok (USA) importálja a kiváló tudósokat, ami szintén igaz, de a saját nevelésű tudósai legalább annyira hozzájárulnak az ország vezető helyzetéhez a tudományos világban. A népszerű szerzőpáros könyve a New York láthatóan megjelenő tudományos emlékeit mutatja be, de nemcsak a múltba tekint. A szerzők foglalkoznak a jelenleg is alkotó nagy tudósokkal, fejezeteket szentelnek a városban működő világhíres egyetemeknek és kutatóintézeteknek, mintegy nyolcszáz fénykép segítségével elviszik az olvasót ebbe a sohasem pihenő és világraszóló felfedezéseket produkáló metropoliszba.

Csernobil – Tények, okok, hiedelmek

A tudás, az információ és a minőség: ez a három alapvetés formálja a Typotex Kiadó tevékenységét. Koordinálják és terjesztik a tudást a könyvek nyomtatott és elektronikus világában egyaránt. Elismert akadémikusokkal, egyetemi tanárokkal és kiváló szerzőkkel működnek együtt a kölcsönös bizalom jegyében, s minden újra nyitottak. Tudományos könyveik idehaza irányadónak számítanak. Egyetemi tankönyveket, elektronikus jegyzeteket és a legkorszerűbb tudományos munkákat adnak a tanárok, diákok, szakemberek, valamint a „csupán” érdeklődők kezébe. A szakkönyvek mellett kiadásra kerülnek a szélesebb olvasóközönségnek szánt, tudományt népszerűsítő, eligazodást segítő kiadványok is.

A fenti gondolatok jegyében, a Typotex Kiadó gondozásában idén változatlan utánnyomással, de a korábbitól eltérő előlappal jelent meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetében (NTI) oktató és kutató Prof. Dr. Szatmáry Zoltán Széchenyi-díjas reaktorfizikus és Prof. Dr. Aszódi Attila Wigner-díjas energetikai mérnök, gépészmérnök szerzőpáros Csernobil – Tények, okok, hiedelmek című, ábrákkal, színes fotókkal és diagramokkal gazdagon illusztrált, közel kétszázötven oldalas – érzelmi alapú állásfoglalások helyett szakszerű, ugyanakkor nagyon is közérthető – könyve.

A harminchárom évvel ezelőtti csernobili katasztrófa valószínűleg örökre a világtörténelem részévé vált, akárcsak Pompeji vagy Hirosima tragédiája. Hiába telnek el évtizedek, újabb és újabb generációk akarják megismerni és megérteni, hogy pontosan mi történt a Szovjetunióban, 1986. április 26-án. Éppen emiatt született meg még 2005-ben az immár klasszikussá vált Csernobil – Tények, okok, hiedelmek című könyv, melynek egyetemi tanár szerzői szakmai küldetésüknek érezték, hogy tisztázzák mindazt, amit csak lehet. Szakszerűen, ugyanakkor mindenki számára érthető módon ismertették a csernobili grafit-moderátoros atomerőmű típushibáit, a súlyos baleset okait és lefolyását, valamint az ahhoz vezető műszaki, társadalmi és politikai okokat, a kibocsátott radioaktív szennyezés földrajzi eloszlását és annak egészségügyi következményeit. A szerzők részletesen kitértek a korabeli és a későbbi tájékoztatás ellentmondásaira, a média és a szakemberek felelősségére is. Hozzáértésük és alaposságuk miatt a mű még ma is alapvetésnek számít a témakörben.

A könyv függelékében olvashatunk az elmúlt hatvan év reaktorbaleseteiről, valamint segíti tájékozódásunkat egy részletes szakkifejezés jegyzék is. A könyvben bemutatott szakmai ismeretek nélkülözhetetlenek az emberiség jövőjéért felelősen gondolkodó XXI. századi ember számára ahhoz, hogy érdemben véleményt alkothasson a nukleáris energiáról.

Hittel és akarattal – Az ekevastól az atomenergetikáig és … – Balogh Ernő emlékiratai

A POLAR Stúdió Kft. gondozásában jelent meg a „Hittel és akarattal – Az ekevastól az atomenergetikáig és … – Balogh Ernő emlékiratai” című kortörténeti kiadvány, és a pályakezdő mérnököknek is hasznos szakmai és élettapasztalatokat megosztó mű.

Balogh Ernő okl. villamosmérnök kollégánkat az energia- és villamosenergia-iparban nagyon sokan ismerik és kedvelik. 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem erősáramú villamosmérnöki szakán szerezte diplomáját, mérnöki pályafutását az ország akkor legnagyobb erőművében, a Mátrai Erőműben kezdte. 1957 júliusától az Erőmű Beruházási Vállalatnál (ERBE) dolgozott, több erőmű építkezésén a kivitelezési munkák irányításában tevékenykedett. Hosszabb ideig képviselte cégét egyiptomi és indiai erőműépítéseken, majd tizenhét évig a Paksi Atomerőmű beruházását segítette. 1991-ben ment nyugdíjba, majd nyugdíjasként tíz éven át a Deutsche Babcock cég magyarországi képviselője volt. Ezen időszak alatt közreműködött a Dunamenti Erőmű kazán rekonstrukciójánál, a Budapesti Hulladék Hasznosító Mű első nagyobb rekonstrukciójánál, a Mátrai Erőmű füstgáz kéntelenítő berendezések megépítésénél, és az első magyar szélerőmű (Inota) létesítésénél. 2002-től intenzíven foglalkozik tüzelőanyag cellás energiatermelés hazai megismertetésével és a megújuló energiák felhasználásának népszerűsítésével is.

Fábián Erzsébet szakújságíró szerkesztésében, és Prof. Dr. Penninger Antal lektorálása révén megjelent könnyed, beszélgetős hangvételű kötetet olvasva megismerhetjük a szerző magvas gondolatait, tanácsait, emlékeit, és így az eredményekben gazdag hat évtizedes szakmai munkásságát. Gyermekkorától egészen napjainkig végigkísérhetjük tartalmas életútját, és persze nemcsak a szakmai területen. Már ifjúkorában megtanulta a fizikai munka becsületét, ami később, pályafutása során nagy előnyére vált. Építkezésekben felmerült problémák megoldásában segítségére lettek a korábbi években szerzett tapasztalatai. Amikor 1978-1982 között a paksi beruházás helyszíni főmérnöke lett, akkor már tízezer ember dolgozott Pakson. Következetesen szervezte a munkát, beleértve az akkor még nem megszokott minőségi ellenőrzést is, a szovjetszállítású berendezések első-revízióját, szét- és összeszerelését. Mivel akkoriban az ERBE nem kapott lehetőséget a gyárban történő átvételi minőségellenőrzésre, elrendelték minden egyes berendezés hazai részletes ellenőrzését. Ez az alapos ellenőrzés is hozzájárult az 1982. december 28-án üzembe-helyezett első, majd a további paksi blokkok biztonságához. Munkáját mindig becsülettel látta el, a pártba nem lépett be, így a csillaghullásokból is kimaradt. Ennek ellenére mindig kellemes emlékekkel gondol vissza erre az időre. Megadatott, hogy 1992-től kezdve a Paksi Atomerőmű Rt. Felügyelő Bizottságának tagja lett és ezt követően részesítettek Eötvös-díjban. Nagy örömömére szolgált, hogy azokkal foghatott kezet az elismerés átadásakor, akiket szakmai tudásuk miatt tisztelt is.

A ma is aktív (kamarai száma: 01-0497) mérnök kollégánk tiszteletet és elismerést érdemlő személyiség.

Moszkvai séták a tudomány körül

Ismerősen cseng Hargittai István Széchenyi-díjas kémikus, tudománytörténész, akadémikus neve. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nemzetközi hírű professzorának neje Hargittai Magdolna, szintén Széchenyi-díjas kémikus, ő a BME címzetes egyetemi tanára. A Hargittai szerzőpáros garancia arra, hogy egy különleges könyv szülessen. Számos népszerű, olvasmányos kötetet pualikáltak híres tudósokról, a XX. századot formáló géniuszokról.

Az Akadémia Kiadó gondozásában Moszkvai séták a tudomány körül címmel jelent meg legújabb kötetük, mely az orosz főváros tudományos emlékeit mutatja be, így szobrokat, emléktáblákat és történelmi épületeket. Moszkva Oroszország és korábban a Szovjetunió tudományának, felsőoktatásának központja, és világviszonylatban is jelentős tudományos központ. Nincs még egy város a világon, ahol annyi emlékművel tisztelegnének tudósoknak, mint itt. A szovjet és orosz tudomány nagy sikereket ért el, amelyek azonban a külső világ számára sokszor ismeretlenek maradtak. Ugyanakkor a politika gyakran eltúlozta az eredményeket, ami bizalmatlanságot szült. A Moszkvában tudósoknak állított emlékművek megismerése segít a tájékozódásban, ha tudatában vagyunk annak, hogy politikai meggondolások gyakran és erősen befolyásolták, hogy kinek állítanak, és kinek nem állítanak emlékművet. A könyv az emlékművek ilyen vonatkozásaival is foglalkozik. Megemlékezik nemcsak joggal ünnepelt kiválóságokról, de elpusztított vagy éppen csak elfelejtett nagyságokról is. A bemutatott emlékműveket, sztorijaikat és érdekes, esetenként meghökkentő, de mindig elgondolkoztató emberi vonatkozásaikat nyolc fejezet tárgyalja. A narratívát mintegy 800 db fénykép illusztrálja.

E mű általános érdeklődésre tarthat számot a műszaki érdeklődésű szakemberek körében is, különös tekintettel arra, hogy a fejezetek egyikének címe: Mérnökök és technológusok.

„Vlagyimir Suhov és a híres Suhov-torony szimbolizálja mindazt, ami nagyszerű alkotói tehetség a műszaki tudományokban. A szovjet és orosz mérnökök oroszlánrészt vállaltak a szovjet gazdasági hatalom megteremtésében, például az olajlelőhelyek felkutatásában és hasznosításában. Rengeteg mérnököt képeztek ki, akik közül sokan túlspecializálódott oktatásban részesültek. Legjobbjaik azonban megteremtették a nukleáris és rakétatechnikát, és rendkívüli sikereket értek el az űrkutatásban. A Bauman Műszaki Egyetem és a belőle kifejlődött más műszaki egyetemek olyan szakembereket neveltek, akiknek az emlékművei ma világviszonylatban versenyképes alkotásokra utalnak egyes jól meghatározott technológiai területeken, amelyekben a műszaki fejlesztés és a katonai felkészülés összefonódott.” – olvasható a szerzők előszavában.

A sok értékes információt közlő könyből még két, számunkra értékes információt meg kell említenem: Igor Vasziljevics Kurcsatov (1903-1960) fizikusnak, a szovjet atomkutatás „generálisának” és közvetlen munkatársainak köszönhetően az eurázsiai kontinens első szabályozott nukleáris reaktorát 1946. december 25-én sikeresen „beindították” valamint ezt követően a világ első, energiatermelésre épített nukleáris reaktorát 1954. június 27-én helyezték üzembe Obnyinszkban, Moszvától száz kilométerre.

Atomreaktorok biztonsága I-II.

Az idehaza elérhető szakirodalom bővelkedik olyan kiadványokban, amelyek alkalmasak arra, hogy az egyetemi hallgatók, kezdő szakemberek, megfelelő előképzettséggel rendelkező laikusok is megérthessék az atomerőművek szakkifejezéseit, valamint a nukleáris berendezésekben lejátszódó legfontosabb folyamatokat. E kiadványok iránt nem csekély az érdeklődés, főképpen azért, mert az atomerőművek társadalmi megítélése minden szempontból (pld. az energiaellátás biztonsága és gazdaságossága, a környezetvédelem, a társadalom felelőssége stb.) fontos kérdésnek minősül. Még 2013-ban az atomerőművek, atomreaktorok biztonságával foglalkozó neves hazai szakemberek egy csoportja (Elter József, Gadó János, Holló Előd és Lux Iván) úgy gondolták, hogy a társadalom számára legizgalmasabb kérdéskörben, azaz az atomerőművek biztonsága terén viszonylag kevés a hozzáférhető szakirodalom. Elhatározták, hogy napi munkájuktól elvonatkoztatva megpróbálják összefoglalni a nukleáris biztonsággal kapcsolatos tudnivalókat. A felkért szerzők elkészítették az egyes fejezetek kéziratait, majd Prof. Dr. Szatmáry Zoltán lektor, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Nukleáris Társaság, a Gamma Műszaki Zrt., az Isoptech Zrt., az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft., a Somos Alapítvány, Solymosi József, Solymosi Máté és az Országos Atomenergia Hivatal támogatásával, az ELTE Eötvös Kiadó és a Somos Környezetvédelmi Kft. gondozásában megjelent az Atomreaktorok biztonsága című kétkötetes kiadvány. Az Atomreaktorok biztonsága I. kötet kivonatos tartalma, és egyes fejezetek szerzői:

1. Az atomreaktorokban lejátszódó legfontosabb folyamatok

maghasadás, láncreakció, neutronfizika (Nagy László)
kritikus rendszerek, kutatóreaktorok, atomerőművek (Vidovszky I.)
nyomottvizes reaktorok fizika alapjai (Nagy László)
nyomottvizes reaktorok termohidraulika alapjai (Házi Gábor)
üzemanyagciklus, fűtőelem viselkedés (Hózer Zoltán)
aktivitásterjedés, környezeti hatások (Zagyvai Péter, Sági László)

2. Az atomerőmű felépítése (Jánosy János Sebestyén)

az atomerőmű feladata
az atomerőmű főberendezései és az erőművi körfolyamat
az erőmű teljesítményüzeme, rendszerek, berendezések jellemzői

3. A reaktorok tervezési biztonságának alapjai

üzemállapotok, a normál üzem biztonsága (Jánosy János Sebestyén, Zagyvai Péter)
biztonsági funkciók és biztonsági rendszerek (Elter József)
a tervezési alap (Katona Tamás)
a determinisztikus tervezési elvek (Katona Tamás)
kockázat és jellemzői/kritériumai (Bareith Attila, Holló Előd)

Az Atomreaktorok biztonsága II. kötet kivonatos tartalma, és egyes fejezetek szerzői:

4. A reaktorok üzemeltetési biztonsága

üzemeltetési biztonság alapjai (Dobó József, Tóth János)
zónatervezés és –monitorozás (Nemes Imre, Keresztúri András)
az üzemeltetés szabályai, eljárásai (Ördögh Miklós, Tóthné Laki Éva)
karbantartás, felügyelet, ellenőrzés és próba (Trampus Péter)
öregedéskezelés (Trampus Péter)

5. A biztonsági elemzések alapjai

DBA és BDBA elemzések (Tóth Iván, Gadó János, Keresztúri András)
súlyos baleseti elemzések (Téchy Zsolt, Lajtha Gábor)
PSA1 és PSA2 valószínűségi elemzések (Bareith Attila, Téchy Zsolt)
külső veszélyek hatásának elemzése (Katona Tamás, Bareith Attila)
forrástag, aktivitásterjedés, egészségügyi hatások (Sági László, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter)

6. A reaktorbiztonság jogi keretei

törvényi és jogszabályi háttér, a hatóság (Adorján Ferenc)
biztonsági jelentések (Adorján Ferenc)
nemzetközi szervezetek (IAEA, OECD NEA, ENSREG, WENRA) és egyezmények (Lux Iván)

A szerzők remélik, hogy az érdeklődő olvasók a könyvben választ találnak az őket érdeklő kérdésekre, az olvasók egy része komolyabban kezd érdeklődni az atomerőművek és atomreaktorok iránt, s idővel maga is a terület szakemberévé válik.

Prométheusz magyar unokái

Hazánkban számos nagy vállalkozás valósult meg a közelmúltban: nagyszerű épületek, gyárak, vasutak, hidak, utak épültek. Közéjük tartozik a Paksi Atomerőmű is, melynek négy reaktorblokkja a magyar villamosenergia-termelés meghatározó létesítménye. Egy erőműről van szó, amelyből korábban is több épült hazánkban, így részben hagyományos feladatot jelentett az építése, üzembe helyezése, de a tudósoknak, mérnököknek, technikusoknak és szakmunkásoknak számos olyan feladatot is meg kellett oldaniuk, amelyekkel még nem találkoztak: egy atomerőmű esetében újszerű nehézségeket is le kellett küzdeni, az egész vállalkozást a hazai és nemzetközi közvélemény fokozott figyelme kísérte, a biztonság és a környezetvédelem követelményei minden korábbit felülmúltak. Mind a létesítésben, mind az üzemeltetésben több ezer szakember vett és még mai is vesz részt. A nemzetközi szinten is jegyzett teljesítményük megérdemli az ország megbecsülését.

Maróthy László mérnök, a reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése, a termohidraulika, a gépészet, és a nukleáris nyomástartó berendezések területen mérnökkamarai engedéllyel rendelkező szakértő (NSZ-1-2-4-5) szerkesztésében, a Magyar Nukleáris Társaság és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával, az ELTE Eötvös Kiadó és a Somos Környezetvédelmi Kft. gondozásában – a paksi 1. blokk indításának 30. évfordulójára – megjelent a „Prométheusz magyar unokái” c. kiadvány. A „Kihívások és megoldások a magyar nukleáris technika fejlődésében” alcímet viselő kiadvánnyal a szakterületük nemzetközileg is jegyzett szakemberei, minősített szakértői, mint felkért szerzők azt igyekeztek bemutatni, miben volt újszerű és nagyszerű ez a vállalkozás, mik voltak a leküzdendő akadályok, mekkora volt az elvégzendő munka, kik voltak ennek kiemelkedő személyiségei, mit tesznek ma az erőmű jelenlegi üzemeltetői és háttérintézményei. Ígérem, hogy az érdeklődő kollégák sok hasznos információk kapnak az atomenergetika területéről.

Bevezetés az elemi részek fizikájába

A természet tanulmányozásának egyik alapvető módszere az anyag szerkezetének egyre mélyebb, azaz egyre kisebb részletekre terjedő tanulmányozása, ami egyre kisebb méretű dolgok vizsgálatát jelenti. A részecskefizikában a megbízhatóság különösen fontos, hiszen a fizikai kutatás nemzetközi élvonalát képviseli, tehát tele van spekulációval, ellenőrizetlen ötlettel és nem megerősített kísérleti eredménnyel. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, a Typotex Kiadó gondozásában megjelent Bevezetés az elemi részek fizikájába c. könyvben Horváth Dezső és Trócsányi Zoltán összegezte a részecskefizika jelenlegi állását.

Horváth Dezső fizikus kutatócsoportokat szervezett CERN kísérletekre: alacsonyenergiás antiprotonokkal az anyag-antianyag szimmetriát vizsgálják, a Nagy elektron-pozitron ütköztetőnél (LEP) és a Nagy hadronütköztetőnél (LHC) pedig Higgs-bozonok és más új részecskék esetleges keletkezését. Az LHC-nál a CMS együttműködés magyar csoportjának munkáját koordinálja, és részecskefizikát oktat a Debrecenben.

Trócsányi Zoltán fizikus a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének igazgatója. 1990-től foglalkozik részecskefizikával és vált az erős kölcsönhatás elméletének nemzetközileg is elismert kutatójává. Oktatási, kutatási és szervezési tevékenysége mellett ismeretterjesztő előadások és művek szerzője.

A szerzők kétlépcsős megközelítésben ugyanazoknak a jelenségeknek egyre mélyebb megértését kínálják. Felépítik a részecskefizika jelenleg elfogadott és igazolt elméletét, a standard modellt, áttekintve annak kísérleti bizonyítékait és a hozzá vezető elméleti és kísérleti módszereket. A legegyszerűbb korszerű mérések példáján megmutatják, hogyan lehet alapelvekből elméleti becsléseket kapni mérhető mennyiségekre, mekkora azok bizonytalansága, és hogyan lehet a becslések pontosságát szisztematikusan javítani.

Céljuk az, hogy átfogó és főleg felfogható képet nyújtsanak az elemi részek fizikájáról.

Nukleáris jog a 21. század első évtizedeiben

Az idehaza elérhető szakirodalom bővelkedik olyan kiadványokban, amelyek alkalmasak arra, hogy a megfelelő előképzettséggel rendelkező laikusok is megérthessék a nukleáris berendezésekben lejátszódó fontosabb folyamatokat. Ezen kiadványok iránt nem csekély az érdeklődés, főképpen azért, mert az atomerőművek társadalmi megítélése minden szempontból (az energiaellátás biztonsága, és gazdaságossága, környezetvédelem, a társadalom felelőssége stb.) fontos kérdéskörnek minősül.

A csernobili és a fukushimai baleset ráirányította a figyelmet a nukleáris biztonság fontosságára és a nukleáris kárfelelősségi kérdések meglévő szabályozottságának gyenge pontjaira; a nukleáris hulladék-anyagok biztonságos kezelésének szabályozása szintén a prioritások közé sorolható. A nukleáris leszerelés megvalósítása az első atomrobbantások óta az emberiség számára az egyik nagy megoldandó feladat; a nukleáris létesítmények fegyveres támadásoktól való védelmének aktualitását a terrorista akciók elszaporodása indokolja.

Mivel a nukleáris jog különféle vonatkozásait átfogó jelleggel tárgyaló munka idehaza mind ez idáig még nem jelent meg, e témakörrel foglalkozó neves hazai szakemberek egy csoportja (Kecskés Gábor egyetemi adjunktus, Lamm Vanda egyetemi tanár, Silye Judit jogász, Sulyok Gábor egyetemi docens) és a CompLex kiadó (www.wolterskluwer.hu) vezetői úgy gondolták: itt az ideje egy hiánypótló műnek. A Nukleáris jog a 21. század első évtizedeiben címet viselő kötet a nukleáris energia békés célú alkalmazásával és a nukleáris leszereléssel összefüggő fentebb említett kérdéskörökre vonatkozó nemzetközi szabályozást dolgozza fel, tudományos igénnyel, de egyben a mindennapi gyakorlat számára is hasznosítható módon.

„Remélem e könyv nyomán a szerzők, vagy mások kedvet kapnak a hazai nukleáris jogot bemutató hasonlóan magas színvonalú elemző munka elkészítésére.” – fogalmaz az előszóban dr. Rónaky József, az OAH korábbi főigazgatója.

Szálak összehordása – Találkozások, emlékezések

A TYPOTEX Kiadó Életutak sorozat első öt kötete egy-egy kimagasló mérnök (Benedikt Ottó, Michelberger Pál, Körmendy Ágoston, Lepsényi István és Simonyi Sándor) pályáját vázolta föl. A Sziget, a hazai tudományos kutatás egyik jeles műhelyének (MTA SZTAKI) bemutatása. Szentgyörgyi Zsuzsa: A hetedik te magad légy, magának a szerzőnek az élete. Bokor József mérnöki életművét a 8. kötetből ismerhetjük meg. A 9. műben a mélyreható és érzékletes portrékat rajzoló beszélgetései kiegészültek a búcsúzó írásokkal, amelyek a már eltávozott, de múlhatatlan eredményeket hátrahagyó tudósoknak állítanak emléket.

„Mintegy másfél évtized alatt (1994 és 2008 között) közel negyven kiemelkedő tudóssal beszélgettem. Közös jellemzőjük, hogy valamennyien kiléptek – vagy kiszorultak – a csupán szakmájába zárkózó kutató védett és elegáns elefántcsonttornyából. Többségük, egy-két kivétellel, aktív részese volt (vagy ma is az) a közéletnek, a társadalomformáló politikának, de legalábbis a kutatáspolitikának. Interjúalanyaim többsége tudós kutató, de akad köztük néhány ipari vezető is, akiknek véleménye, látásmódja, az új iránti elkötelezettsége igen jól egészíti ki a tudósokét. Miért éppen az itt szereplőket választottam? A válasz egyszerű: olyan jeles egyéniségeket szólaltattam meg, akiknek munkája, élete, véleménye a világról, de az apró, kisléptékű dolgokról is, fontosnak tűnt a szememben” – írja a szerző legújabb kötetében.

Dr. Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök, nukleáris szakmérnök életpályája során volt ipari mérnök, tudományos kutató és államigazgatási középvezető. Jelenleg műszaki szakíróként végzett munkája tölti be életét. Mintegy 50 tudományos és több mint kétezer tudományos-műszaki ismeretterjesztő cikk, illetve 20 könyv szerzője, társszerzője vagy szerkesztője. Kitüntetései közül legbüszkébb a Magyar Mérnök-akadémiától kapott TEKHNÉ éremre, és az Aranytollas Újságíró életmű díjra.