Csige Lóránt, Krasznahorkay Attila, Csatlós Margit és Gulyás János cikke a NUKLEON legújabb számában.
A könnyű aktinoida atommagok potenciális energiafelületének pontos ismerete alapvető fontosságú a hatékonyabb, uránplutónium illetve tórium-urán üzemanyagciklust használó új generációs atomerőművek fejlesztéséhez. A potenciális energiafelületeket jellemző hasadási gátparaméterek fontos bemenő adatok a tervezéshez szükséges hatáskeresztmetszet számítások elvégzéséhez.
Az elméleti modellek azonban még mindig jelentős ellentmondásban állnak egymással a nehéz magok nívósémájának meghatározásában és deformációs energiafelületének számításában. Éppen ezért a hasadási gát kísérletileg meghatározott paraméterei kiemelt fontossággal bírnak az elméleti számítások ellenőrzéséhez és a jelenleg érvényben levő magmodellek továbbfejlesztéséhez is. Kísérleteinkben a 232Pa, a 232,238U és a 238Np izotópok hasadási valószínűségét mértük a gerjesztési energia függvényében, majd reakciómodell-számítások segítségével határoztuk meg a hasadási gátak paramétereit. A hasadási valószínűség finomszerkezetének feloldásával pedig olyan erősen deformált magállapotok tulajdonságait vizsgáltuk, amelyek a maghasadás során előforduló állapotok magszerkezeti jellemzőibe engednek betekintést.
