A PAKSI ATOMERŐMŰ BŐVÍTÉSÉNEK MŰSZAKI KÉRDÉSEIRŐL tartott szakmai szemináriumot a Magyar Nukleáris Társaság 2014. március 20-án.

A szemináriumon közel 200 érdeklődő vett részt. Többségük nukleáris ismeretekkel rendelkező szakember volt kutató- és tervezőintézetekből, az atomerőműből, a hatóságtól, egyetemekről és olyan vállalatoktól, amelyek tevékenysége kapcsolódik az atomerőműhöz. A rendezvény megnyitójában Hózer Zoltán MNT elnök elmondta, hogy az új paksi blokkok létesítéséről hozott felsőszintű döntés 2014 elején megszületett, de ahhoz, hogy az új reaktorok megkezdhessék működésüket rengeteg műszaki feladatok kell megoldaniuk  a szakembereknek a következő években. A szeminárium szervezésével az MNT elő kívánta segíteni, hogy a szakemberek sikeresen részt tudjanak venni az új blokkok létesítése során felmerülő műszaki és tudományos kérdések megoldásában.  

   

Cserháti András (MVM Paksi Atomerőmű Zrt.) bemutatta a VVER reaktorok fejlődésének fő lépéseit a kezdetektől a jövőben épülő blokkokig. Ismertette, hogy az orosz rektorokon kívül milyen további típusokkal számoltak a szakemberek az új blokkok létesítésének korábbi fázisában. Az előadás illusztrálta, hogy a tervezett paksi blokkok milyen aktív és passzív biztonsági rendszerekkel fognak rendelkezni. Az előadó rövid áttekintést adott az irányítástechnikáról és a szóba jöhető turbinákról is. Az előadás végén a hallgatóság tájékoztatást kapott arról, hogy melyek azok az orosz üzemek, tervezőintézetek, egyetemek, kutatóintézetek, amelyek várhatóan részt vesznek az új paksi blokkok létesítésében.

Fichtinger Gyula (OAH) részletes összefoglalót adott arról, hogy milyen feladatok várnak  az Országos Atomenergia Hivatalra az új atomerőművi blokkok létesítése kapcsán. A szabályozás előkészítéséhez a legkorszerűbb nemzetközi normákat veszik alapul (NAÜ, OECD, ENSREG, WENRA és néhány meghatározó nemzeti hatóság). Az előadás bemutatta a létesítés főbb engedélyezési lépéseit és a hatóság felkészülésének menetrendjét, valamint ismertette a felügyeleti tevékenységek ellátásához szükséges emberi és anyagi erőforrásokat. A hatósági teendők nagyságrendjéről elhangzott, hogy a létesítés engedélyezése mintegy 6000 rendszerelem-szintű és építési engedély kiadását igényli. Kérdésre válaszolva az előadó elmondta, hogy az engedélyezési folyamat több évet vesz majd igénybe, de ennek bizonyos fázisai a létesítéssel párhuzamosan történnek.

Aszódi Attila (BME NTI) a Paks2 projekt energiapolitikai értékelése kapcsán bemutatta a hazai villamos energia fogyasztás alakulását és vázolta az erőmű-fejlesztések lehetőségeit. Gazdasági számítások szerint az atomerőmű építése gazdaságos megoldást jelent más erőművekhez képest. Az előadás második fele a szakember utánpótlás kérdéseivel foglalkozott, részletesen bemutatta a hazai nukleáris felsőoktatási programot és a külföldi szakemberek oktatásában szerzett tapasztalatokat. Az előadó hangsúlyozta, hogy sürgős lépésekre van szükség a humán erőforrások fejlesztése, a kompetencia megszerzése, és a VVER-1200-hoz kapcsolódó ismeretek kiépítése területén.

Hózer Zoltán (MTA EK) előadásában rámutatott, hogy az új blokkok üzemanyaga a VVER-1000 reaktorokban használt kazetták továbbfejlesztésével jött létre. Összehasonlítást adott a jelenlegi blokkok és az új blokkok üzemanyagának jellemzőiről.  A kiégett üzemanyag visszaszállításával kapcsolatban bemutatta az Oroszországban történő tárolás és feldolgozás műszaki hátterét. Az előadás második felében ismertette azokat a főbb módszereket és technikai megoldásokat, amelyekkel a tervezési alapon túli balesetek kezelhetőek lesznek az új blokkokban. 

 

A zárszóban Horváth Ákos (MTA EK) a szeminárium levezető elnöke elmondta, hogy az új blokkok létesítése kapcsán sokkal több műszaki kérdés merült fel, mint amit a szeminárium előadásai lefedhettek, ezért további hasonló szakmai rendezvényeket kell szervezni. Hangsúlyozta, hogy a paksi bővítés sikeres megvalósításához újabb kutatás-fejlesztési projektek indítására is szükség van.

 

Az elhangzott előadások az alábbi képekre kattintva tölthetőek le.