XVII/1

Kriogenika, a fúziós berendezések egyik kulcstechnológiája

Technológiai fejlődésünk egyre inkább megköveteli a szélsőségesen alacsony, illetve magas hőmérsékletek előállításának képességét és azok kezelését. Nincs ez másképp a fúziós berendezések esetében sem, ahol az univerzum legnagyobb hőmérsékletgradiensét állítjuk elő a közel 150 millió Kelvin hőmérsékletű plazma és az a körül elhelyezkedő, közel 4 K hőmérsékletű szupravezető mágnestekercsek között. A cikk a fúziós berendezések kriogén (<120 K) hűtést igénylő berendezéseit és azokkal kapcsolatos magyar kutatási irányokat kívánja bemutatni.

A megújuló energiaforrások és az atomenergia szerepe a klímacélok elérésében

Ahogy zajlik a dekarbonizáció, a villamosenergia-igény jelentősen nőni fog a 2030-2050-es időtávban. Aszódi és munkatársai modellezése megmutatta, hogy bár a nap- és szélerőművek beépített teljesítménye többszörösére fog nőni 2040-re az Európai Unióban, megfelelő léptékű energiatárolás hiányában - amennyiben bezárjuk az atomerőműveket - nőni fog a szén-dioxid- kibocsátás. Sok esetben jelentős mennyiségű földgáz is szükséges lenne ekkor az igények ellátásához.

Kritikussági számítások az új paksi blokkokra a KARATE-1200 program rendszerrel

Jelen munkában a VVER-1200 reaktorzóna kritikusságát vizsgáljuk a kezdeti és egyensúlyi kampányra, hideg, meleg és üzemi állapotokban. A számításokat a KARATE-1200 stacioner programmal végeztük ENDF/B-VI. (ver 6.) nukleáris adatkönyvtárral. Célunk a kódrendszer verifikálásának folytatása volt a szakirodalomban elérhető újabb adatok alapján. A zónaállapot jellemzői (bórsav-, moderátorhőmérséklet és -sűrűség, a töltet kiégettsége) hatással vannak a reaktor gyors leállítását eredményező abszorbens rudak értékességére.

Az atomenergia helyzete és jövője az Európai Unióban, avagy kik építhetik fel az új atomerőműveket az EU tagállamokban?

A cikk az atomenergia jelenlegi helyzetét és várható fejlődését tárgyalja az Európai Unióban. Sorra veszi az egyes tagállamokban tervezett új blokkokat, azonosítja az új atomerőművek építését akadályozó tényezőket, és elemzi a potenciális kivitelezők képességeit. Rámutat olyan új lehetőségekre is, mint amilyen például a hatósági engedélyezési eljárások harmonizálása és az atomenergia EU zöld taxonómiába történő beemelésének várható kedvező hatása. Jelen cikk a szerző által a 30th Informal Meeting on Reactor Noise konferencián (Göteborg, Svédország, 2023.