Király Márton cikke a NUKLEON legújabb számában.

 

Az 1920-as és 30-as években a szovjet tudósok képesek voltak követni és megerősíteni az atomfizika áttöréseit. Kurcsatov és más szovjet tudósok a neutronok és az anyag kölcsönhatását és a természetben előforduló radioaktív elemeket tanulmányozták. 1940-ben egy kis csoport tudós még latolgatta az atomenergia felhasználásának lehetőségét, de a háború kitörését követően még ez a kis erőfeszítés is megszűnt.

 

A 2013. évi Öveges-díjazott, Zátonyi Sándor cikke a NUKLEON legújabb számában.

 

A Magyar Nukleáris Társaság 2006. óta minden évben pályázatot hirdet fizikatanároknak az iskolai munka során felhasználható új kísérletek kidolgozására. Az Öveges József-díjat az kapja, akinek az adott évben a legtöbb pontja van. A díjat nem nyert pályázók továbbviszik pontjaikat a következő évre, de 2013-tól a korábbi években szerzett pontszámok évente feleződnek. Az utóbbi három évben beadott pályamunkáim alapján 2013-ban én kaptam meg ezt a díjat. Ez a cikk a 2013. évi pályázat (részben a magfizikához is kapcsolódó) rövidített anyagát tartalmazza. A 2011-ben és 2012-ben készült két pályázat  kísérleteit ismertető írás várhatóan a Fizikai Szemle című folyóiratban jelenik meg. Mindhárom pályázat teljes anyaga (mellékleteivel együtt) elérhető a www.FizKapu.hu honlapon.

 

 

Stolmár Aladár írása a NUKLEON legújabb számában.

 

Annak érdekében, hogy az atomenergetika visszanyerje az emberek támogatását, sikeres súlyos baleset elhárítási stratégiát kell  demonstrálnia a szakembereknek. Mind a nyomott vizes (PWR), mind a forraló vizes (BWR) atomerőművekben a súlyos baleset az üzemanyag-burkolat heves reakciója – begyulladása és tűzvészként való terjedése – a túlhevített vízgőzzel az aktív zónában. Az eredményes megoldás a tűz begyulladásának a megakadályozása lehet, amihez meg kell értenünk a súlyos baleset lefolyásának dinamikáját.

 

Szabó Katalin Zsuzsanna, Horváth Ákos és Szabó Csaba cikke a NUKLEON legújabb számában.

 

Egészségkárosító hatása miatt a radon általános (biológiai, fizikai) viselkedését leíró tanulmányokat követően megnőtt az igény a radontól származó kockázat kimutatására és e kockázati veszély csökkentésére irányuló felmérésekre. A beltéri radonkoncentráció csökkentésére javasolt módszerek mellett felmerült a jövőben épülő házak radon veszélyének elkerülése, megelőzése. Ez utóbbi esetben az adott területen (a ház környezetében) található potenciális radon kockázat minősítésére vagyunk kíváncsiak.

 

A kutatás célja volt Magyarországon elsőként a geogén radonpotenciál meghatározás egyik módszerének alkalmazása és egy geogén radonpotenciál térkép készítése egy kiválasztott területre. Az alkalmazott módszer Európa szinten elfogadott geogén radon-térképezési eljárás, amely a talajgáz radonkoncentráció és talaj gázpermeabilitás terepi mérésén alapul.